Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Rónay Miklós: A Szentszék és a Vatikán Városállam viszony a közbeszédben és a jogban
Rónay Miklós a Magyar Katolikus Egyházról", vagyis ó' elválasztotta a Vatikán külpolitikáját az egyházétól (Szentszékétől), majd hozzátette: „Ez a nyilatkozat egy nemzetközi politikai kérdésró'l szól: Vatikán állam és az Európai Unió viszonyáról." A képviselő a következőt válaszolta a külügyminiszternek: „...az, amivel próbálta magyarázni, hogy Vatikán és az Európai Unió viszonyát érinti, alapvetően nyilván ön is tudja, hogy - mint minden katolikus - ilyen értelemben egy olyan hierarchikus egyház központja Vatikán - a katolikus egyháznak". A képviselő tehát nem választja szét a szentszéki és a vatikáni külpolitikát, hanem továbbra is együtt kezeli őket, a Vatikán kifejezést pedig szimbolikus értelemben használja. Majd hozzáteszi: „Az, hogy minden államnak, így Vatikánnak is vannak hivatalos lobbistái - adott esetben az Európai Unióban megengedett módon." Itt tehát csatlakozott a külügyminiszter értelmezéséhez, és a Vatikán állami külpolitikájaként értelmezte a katolikus egyház (annak nevében kormányzata, a Szentszék) Európai Unióval kapcsolatos nemzetközi cselekményeit. A külügyminiszteri viszontválaszban ez hangzott el: „[nem kellene vitát csinálni egy] nyilatkozatból, amely nem a katolikus egyházról, hanem a Vatikán külpolitikai ambícióiról szól. Ez két különböző'kérdés." Vagyis itt már teoretikusan szétválasztja a „vatikáni állami külpolitikát" és a katolikus egyházat. Ezután tézis formájában is kifejti: „A katolikus egyház világegyház, ebben önnek igaza van, és minden katolikusnak kötelessége hitéleti kérdésekben a Vatikán elképzeléseit követni. De ez nem vonatkozik feltétlenül a Vatikán mint állam külpolitikai ambícióival való egyetértésre, ezt meg önnek illene tudni." Az első esetben a Szentszékre használja a Vatikán szót szimbolikusan - ezt közbeszédben lehet - a másodikban pedig a Vatikán Városállam (Stato della Cittá del Vaticano) az egyházétól eltérő, önálló külpolitikájáról beszél, hangsúlyozottan szoros értelemben használva a Vatikán kifejezést. Figyelemre méltó tézis. Nézzük meg, hogy lehetséges-e! Ehhez először is mindkettőt be kell mutatni mint jogi entitást, majd összehasonlítás útján fel kell tárni céljukat, természetüket, feladatukat, szerepüket és ami a legfontosabb, egymáshoz való viszonyukat. így érhetjük el, hogy e két entitás ügyében az eddigieknél világosabban lássunk. A Szentszék: a katolikus egyház legfőbb hatósága A Szentszék helye, szerepe az egyház életében, jelenlegi felépítése A Szentszék természetét, mibenlétét a legegyszerűbben úgy érthetjük meg, ha megnézzük, hogy milyen szerepet játszik az egyház életében. Ezt vagy egyházteológiai (ekkleziológiai) természete, egyházon belüli helye bemutatásával vagy - így talán egyszerűbb lesz - kánonjogi szerepe jellemzésével tehetjük meg. A kánonjog a Szentszéket úgy definiálja, hogy a katolikus egyház legfőbb hatósága (ál- lamtani terminussal: kormányzata), vagyis a pápa és azon hivatalok összessége, melyek a 2 74 Külügyi Szemle
