Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Rónay Miklós: A Szentszék és a Vatikán Városállam viszony a közbeszédben és a jogban
Rónay Miklós gi vitákban, igazgatási téren az igazságszolgáltatás helyességére felügyel, bíróságok illetékességének kiterjesztésében dönt, elősegíti új bíróságok létesítését stb. Az Államtitkárság szintén két részlegből, az Általános Ügyek Részlegéből, mely belügyminisztérium módjára működik és az Államokkal való Kapcsolatok Részlegéből, mely külügyminisztériumi működést végez. Az Általános Ügyek Részlege koordinálja a kongregációk munkáját, mindazt a pápát helyettesítő funkciót ellátja, melyre önálló kongregációt nem alakítottak ki, a legátusok (a nunciusok belső, kánonjogi aspektusa) munkáját irányítja, az államok nagyköveteit fogadja, az egész világra hatályos (tehát a szentszéki) rendelkezések megismerési forrásait biztosítja az egész világon, kiadja az Acta Apostolicae Sechst (a Magyar Közlöny megfelelője), a Szentszéknek fenntartott kinevezési ügyekben intézkedik az egész világon (például megyés püspökök és azok segédpüspökei), felügyeli a Statisztikai Hivatalt és a Szóvivői Hivatalt stb. Az Államokkal való Kapcsolatok Részlege - ennek feladatkörét talán érdemes e helyen kimerítően felsorolni -1. a világi kormányzatokkal fennálló diplomáciai kapcsolatokat ápolja;19 2. államokkal és más nemzetközi jogalanyokkal az egyház és a világi társadalom javát szolgáló közös érdeklődésre számot tartó ügyeket intézi; 3. a konkordátumok és más hasonló megállapodások kötését irányítja az érdekelt egyházmegyék püspöki hivatalainak meghallgatásával; 4. a Szentszéket képviseli - a Szentszék adott ügyben illetékes hivatalainak meghallgatásával - az államok és a nemzetközi szervezetek irányában; 5. a nunciusok hatáskörébe tartozó kérdésekben tárgyal (tehát ez a részleg az állam tárgyaló partnere, amikor az állami fél az adott országban a nunciussal tárgyal); 6. ha nemzetközi szerződés a helyi államnak erre tárgyalási jogot biztosít, akkor ez a részleg tárgyal az illető állammal a területén betöltendő és a Szentszéknek fenntartott hivatalok betöltéséről, ottani egyházmegyék létesítéséről, átalakításáról vagy megszüntetéséről (ha az államnak nincs ilyen tárgyalási joga, akkor az Általános Ügyek Részlege jár el, belügyminisztérium módjára).20 A pápai tanácsok egyes pasztorális vagy más szakterületekkel foglalkozó tanácsadó szervek, a hivatalok pedig vagyonkezelő, gazdasági, munkaügyi kérdésekkel foglalkozó, kisebb jelentőségű szervek. Részletesebben itt most nem foglalkozunk velük. H Szentszék kormányzati struktúrájának története Ez a struktúra a feladatok változásával átalakulhat, és időről időre változik is, ahogy az államok is a kihívásokhoz alakítják a kormányzati struktúrájukat21. Kialakulása és változása a történelem folyamán folyamatos volt.22 A központi hivatalok Konstantin császár előtti magja a római egyházközségekben működő diakónusok (szegényekkel és egyházi közigazgatással foglalkoztak), a kerületenkénti defensorok (szegényeknek nyújtottak jogvédelmet), valamint a jegyzők (nótárius) csoportja volt, akik szükség esetén a pápának végeztek adminisztratív munkát. A konstantini korban (IV. század) már I. Gyula pápa (337-352) óta tudunk az irattárról (scrinium), a jegyzői hivatalról pedig I. Damasus pápa (366-384) óta van írott fel276 Külügyi Szemle
