Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Rónay Miklós: A Szentszék és a Vatikán Városállam viszony a közbeszédben és a jogban
A Szentszék és a Vatikán Városállam viszonya a közbeszédben és a jogban jegyzés. Damasus pápa idejében kezdték a kiadmányokat a császári leiratok stílusában megírni, és ekkor használták először az „Apostoli Szentszék" megnevezést is. A pápák ügyhallgatókat (auditores) neveztek ki, majd belőlük állt össze a palotabírói testület.23 A konstantini egyháziközigazgatás-szervezés idején tehát az egyház központi hatóságait az állami közigazgatás mintájára szervezték meg, ahogy az egyházjog is a római jog recepciójával kezdte a klasszikus jogok formáját felvenni.24 Az alapstruktúra azóta is ezeken az elveken működik.25 A pápák már igen korán - az I. században, tehát jóval a római jog recepciója előtt - is folytattak a távoli egyházközségek vitás ügyeiben bírói gyakorlatot, ahogy azt I. Kelemen pápa (88-97) leveléből látjuk.26 A szentszéki hivatalok első alapvető átalakítása a XI. századi gregoriánus reform keretében, főleg IX. Leó (1049-1054) idejében történt.27 A szentszéki hivatalok összességét 1100 körül kezdik Kúriának nevezni (Curia Romana).28 Később V. Márton (1417-1431) megalapította az Apostoli Kancelláriát,29 amely központi ügyintéző és iratkiadmányozó hivatal volt és az Apostoli Kamarát, mely a pénzügyeket intézte. Ahogy látjuk, időről időre kisebb-nagyobb kiigazításokat, korszerűsítéseket végeztek a központi hatóságok szerkezetén és összetételén, a mindenkori kormányzati struktúrái sajátosságainak felhasználásával.30 A római Kúria következő fontosabb megújítása a trienti zsinat utáni időszakra esik. V. Pius 1568-ban és XIII. Gergely 1576-ban ad hoc témákra Kardinális Bizottság elnevezésű testületeket hoztak létre. A Trienti Zsinat határozatainak végrehajtására, magyarázatára, reformok szükségességének mérlegelésére és javaslattételre állították fel a Zsinati Kongregációt,31 amelyet később más feladatokkal is megbíztak. V. Sixtus 1588- ban megalapította az Államtitkárságot32 és 15 másik kongregációt.33 Ezzel a Kúria gyakorlatilag elnyerte a maihoz igen hasonló szerkezetét. A kongregációknak közigazgatási végrehajtó funkciójuk volt, de néha általánosan kötelező rendelkezéseket is hoztak. III Kelemen 1599-ben felállította a Missziós Kongregációt, majd XV. Gergely 1622- ben a Hitterjesztési Kongregációt, amelyet VIII. Urbán nagyban fejlesztett, majd 1627- ben Collegio Urbano de Propaganda Fide néven teljesen átszervezett. A modern kori kuriális reformok közül az első a X. Pius általi reform.34 Ekkor megszüntették a dikasztériumok közötti hatásköri átfedéseket. VI. Pál a II. Vatikáni Zsinat ekkleziológiai elvárásainak megfelelően alakította át a hivatalok működését.35 Ekkor alapították a Signatura II. Részlegét, és létrehozták az Egyházi Közügyek Tanácsát. A jelenlegi szabályozás36 pedig a följebb ismertetett struktúrát alakította ki. A Szentszék kormányzati hatóságai katolikus egyházon belüli szerepének és jogi természetének tárgyalása ennél a cikknél persze sokkal nagyobb terjedelmet kívánna. Ez a rövid bemutatás azonban itt csak kontrasztul szolgál. Úgy vélem, ennyi elég ahhoz, hogy ha a Vatikán jogi természetét is áttekintjük (ezt korrekten meg lehet tenni ekkora terjedelemben), láthatóvá válik egymáshoz való viszonyuk. 2004. ósz-tél 277
