Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)

2004 / 3-4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Drexler András: Latin-Amerika szerepe a spanyol külpolitikában és Spanyolország EK-csatlakozásának hatása a latin-amerikai kapcsolatokra

Latin-Amerika szerepe a spanyol külpolitikában dását, s figyelembe vette az Európai Garancia Alap létrehozására vonatkozó spanyol javaslatot, amelynek célja az európai hozzájárulás biztosítása volt a nemzetközi szerepvállalás egyensúlyában és eró'sítésében. Az ET hangsúlyozta továbbá a politikai, gazdasági és együttműködési kapcsolatok fejlesztését (Del Arénái [1990]). 39 „Az ET megeró'síti a latin-amerikai országokkal és regionális csoportosulásaikkal létrejött kapcsola­tait. Megelégedettségét fejezi ki a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása, a béke és a le­szerelés, a gazdasági reformok és a regionális integráció terén elért eló'rehaladás miatt. Az ET üd­vözli Mexikó OECD-tagságát és kifejezi politikai és gazdasági kapcsolataik intenzívebbé tételének vágyát. Az EU-Mercosur kapcsolatainak intenzívebbé tételére vonatkozó igyekezetét is megerősíti, s meghívja a tanácsot és a bizottságot a kérdés további tanulmányozására" (EC [1994]). 40 A megállapodás alapcélja gazdasági téren a kereskedelmi együttműködés és az árucsere liberalizá­ciójának előkészítése volt. Emellett tartalmazta az ipari együttműködést, a befektetések támogatá­sát, az energetikai, a közlekedési, a környezetvédelmi és a tudományos és technológiai együttmű­ködést, illetve a távközlést és az információtechnológiát. 41 „ Az ET... kéri a tanácsot és a bizottságot... hogy gyorsan konkretizálják megfontolásaikat... a Chi­lével fennálló kapcsolatok fejlesztéséről" (EC [1994b]). 42 A tárgyalások eredményeként létrejött politikai és gazdasági társulási megállapodás Chilével sok­ban hasonlított a Mercosurral kötött megállapodáshoz, a társulás ütemére és idejére vonatkozó ré­szek kivételével. Ez a megállapodás, bár nem vezet szabadkereskedelemhez, az európai együttmű­ködés lényegi növekedését jelenti az ipari és technológiai, a környezetvédelmi, a távközlési, az inf­rastrukturális és az energetikai együttműködés elősegítése céljából. 43 Jóval a transzatlanti kapcsolatok, Afganisztán, Közel-Kelet, Oroszország és a Balkán után. 44 Rio de Janeiro, 1999. 06. 28-29. 45 Egyrészt reakció az Amerikai Államok konkurens csúcstalálkozó rendezvényére (Summits of Ameri­cas), másrészt pedig kohéziós erőként működik, amennyiben a Rio Csoporton belüli szükséges egyeztetésekkel elősegíti a latin-amerikai konszenzust. 46 Madrid, 2002. 05.17-18. A III. EU-LAC csúcstalálkozót 2004. 05. 28-29-én Guadalajarában (Mexikó) tartották. 2004. ősz-tél 255

Next

/
Thumbnails
Contents