Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Drexler András: Latin-Amerika szerepe a spanyol külpolitikában és Spanyolország EK-csatlakozásának hatása a latin-amerikai kapcsolatokra
Drexler András relativa al desarrollo y a la intensificación de las reladones con los países de América Latina), a másik pedig a Spanyol Királyság nyilatkozata Latin-Amerikáról (Declaración del Reino de Espana sobre América Latina) (BOE [1986]). 25 1987. január 27. 26 E koordináció kiemelten a fejlesztési együttműködésre, az exporthitelekre és az ipari együttműködésre vonatkozik. Gazdasági szinten az infonnális viták fenntartását javasolták, állandó jelleg nélkül. Politikai szinten jelezték a nyolcak csoportja és az interparlamentáris találkozók iránti érdeklődést. 27 El País, 1987. 06. 23. 28 Az EK-Andok-paktumot nem vizsgálom, amely 1983.12.17-én együttműködési megállapodásban csúcsosodott ki. Ez volt az első latin-amerikai szubregionális csoporttal történő ilyen megállapodás, mely közvetlen spanyol részvétel nélkül történt. 29 A megállapodás általános célként a következőket határozta meg: a) a gazdasági, kereskedelmi és fejlesztési kapcsolatokat bővíteni és mélyíteni a méltányosság, a tisztelet és a kölcsönös haszon alapján, elfogadva Közép-Amerika relatív alacsonyabb fejlettségét; b) megerősíteni és intézményi formát adni a közép-amerikai földrész és a közösség közötti kapcsolatoknak, felhasználva a két régió közötti már létező intézményi infrastuktúrát; c) hozzájárulni a közép-amerikai problémák megoldásához; d) hozzájárulni a közép-amerikai országok gazdasági integrációs folyamatának újraélesztéséhez, újrastrukturálásához és megerősítéséhez; e) elősegíteni a pénzügyi segélynyújtást és a tudományos, technikai együttműködést, amelyek hozzájárulnak a közép-amerikai földrész fejlődéséhez (CE [1985]). 30 Ebből is magyarázható Spanyolország és Portugália részvétele a San Jósé I. találkozón (1984). 31 Ötszázmillió dollár koncesszió az elkövetkező tíz évre. 32 Más néven a nyolcak csoportja (Argentína, Brazília, Kolumbia, Mexikó, Peru, Uruguay, Venezuela, Panama, 1986.12.17-18., Rio de Janeiro). Az „új orientáció"-ban már volt utalás rá, de az EK 12 tagállama soha nem tekintett úgy erre a csoportra, mint egész Latin-Amerika képviselőjére. 33 González spanyol kormányfő a Contadora Csoport és az Apoyo Csoport kormányfői által elfogadott megállapodás (1987. 04.14-16. - San Carlos de Bariloche), mely felkérte Spanyolországot, hogy legyen közvetítő az EK és Latm-Amerika között, visszhangjaként a koppenhágai ET-nak (1987. december) bemutatta a Rio Csoport 1987. 11. 27-28-án elfogadott acapulcói megállapodását (Compromise de Acapulco para la Paz, el Desarrollo y la Democracia). Ezzel intézményesült az egyeztetett mechanizmus. 34 IV. informális miniszteri találkozó - 1989. 04.15. 35 Ami hagyományosan ugyanazon költségvetési sor, a 930-as soron keresztül történt Ázsia és Latin- Amerika részére, 75-25 százalékos arányban. 36 A jelentés kiegészítéseképp elkészült „munkadokumentum az 1988-ban a fejlődő országoknak és LA-nak kínált pénzügyi és technikai együttműködésről" érdekessége, hogy első ízben jelenik meg a 930-as sor kettéosztása (930 Ázsia, 931 Latin-Amerika), s egyben a fejlesztési együttműködés egyenlőbb elosztása, javasolva 62,8 százalékot Ázsiára s 37,2 százalékot Latin-Amerikára. Ugyanúgy átvették azon spanyol kezdeményezést is, hogy a DGl-et két osztályra osszák, külön Ázsiára és Latin-Amerikára. Ugyancsak elérték, hogy e régió legszegényebb országai a Compex (exportkompenzációs rendszer) PMA-kedvezményezettjei listájára felkerüljenek (SEC [1989]). 37 GRULA: Grupo Latinoamericano de Embajadores ante la CEE. 1977-től a bizottság formális jellegű kapcsolatot létesített a latin-amerikai nagykövetekkel. 38 Az adósság kérdésében a granadai találkozó ötleteit megerősítették (ez volt az első alkalom, hogy a tanács mélységében foglalkozott a kérdéssel). A tanács elismerte, hogy Latin-Amerikában a demokrácia veszélyben van a nehéz pénzügyi és gazdasági helyzet miatt, amelynek egyik fő eleme az adósság. Ezzel összhangban a tanács elismerte a megfelelő nemzetközi fórumokon a tagállamoknak a reális megoldások keresésében való felelősségét, s jelezte a tagországok hajlandóságát, hogy figyelembe veszik az olyan megoldásokat, amelyek az adósság önkéntes csökkentését feltételezik, egyéni elbírálás alapján. Aláhúzta, hogy időben nem lehet elhalasztani az adósságprobléma megol2 54 Külügyi Szemle
