Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)

2004 / 3-4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Drexler András: Latin-Amerika szerepe a spanyol külpolitikában és Spanyolország EK-csatlakozásának hatása a latin-amerikai kapcsolatokra

Latin-Amerika szerepe a spanyol külpolitikában

Ugyancsak megemlítendő a spanyol részvétel az Amerikai Államok Szervétében (OEA) és az ENSZ Latin-amerikai Gazdasági Bizottságában (CEPAL).

6 Az évtized elején a spanyol export valamivel több mint 13 százaléka irányult Latin-Amerikába, ez a szám 1975-re tíz százalékra csökkent.

7 A konzervatív Demokratikus Centrum Uniója (Unión de Centro Democrático).

8 Ilyen volt a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele Mexikóval 1977. március 28-án.

9 Egyrészt a spanyol kormány 1976-ban létrehozta az úgynevezett Fejlesztési Támogatási Alapot, amely nagyon kedvező kölcsönt biztosított a spanyol gépipari termékek exportjához. Másrészt 1981-ben a (1945-ben létrehozott) Hispán Kulturális Intézetet Ibér-amerikai Együttműködési Intézetté nevezték át, ami utalt megváltozott tartalmára is: gazdasági, technikai, pénzügyi együttműködés a latin-amerikai országokkal.

10 Spanyolország megfigyelőként társult az Andok-paktumhoz, amely a demokratikus kormányok többségét foglalta magában. Spanyolország az Andok-paktum állam- és kormányfői találkozóin elutasította a bolíviai katonai rezsim elismerését. Jelzésértékű gesztus volt, mert szakított az Estrada- doktrínához való csatlakozást képviselő hagyományos spanyol latin-amerikai politikával.

11 Szerencsétlen egybeesés, hogy Spanyolország NATO-csatlakozása csak néhány héttel előzte meg a Falkland-szigeteki válságot, amelyben Spanyolország az Egyesült Királyság szövetségese volt. Az argentin katonai lépés nehéz helyzetbe hozta a spanyol kormányt, mivel különben a spanyolok az argentinokkal rokonszenveztek volna, s nem csak a Gibraltár-kérdés hasonlósága miatt. Spanyolország a tárgyalásokat elutasító brit reakciót „súlyos felelősségnek" és „történelmi hibának" nevezte, de kötelezve érezte magát, hogy alkalmazkodjon a NATO-szövetséges Nagy-Británniához. A szigetről való azonnali argentin kivonulást követelő ENSZ BT-határozat meghozatalakor a spanyol tartózkodást argentin részről keményen bírálták.

12 1987-ben a SECIPI-t egy igazgatási szerv, a Nemzetközi Együttműködési Spanyol Ügynökség (AEC1) támogatta, amelynek részei lettek az ibér-amerikai együttműködéssel (Instituto de Coope- ración Iberoamericana), az arab világgal (Instituto de Cooperación con el Mundo Árabe) és a világ többi részével, főleg az afrikai országokkal (Instituto de Cooperación para el Desarrollo) foglalkozó intézetek.

13 A Contadora Csoport (Panama, Mexikó, Venezuela, Kolumbia) és a Costa Rica-i elnök, Arias támogatása, amely az Esquipulas-szerződések aláírásához vezetett 1986-ban és 1987-ben. A szerződések a közép-amerikai béke megteremtésére törekedtek.

14 Spanyolország részt vett a nicaraguai kontrákat lefegyverző ONUCA-csapatokban s az El Salvador-i békemegállapodásokat felügyelő ONUSAL-csoportban. Spanyolország Mexikóval, Venezuelával és Kolumbiával alkotta az „ENSZ főtitkár barátainak csoportját", Perez de Cuellar-ét.

15 Például a San José-i konferencia, amelyen Spanyolország és Portugália, mint az EK tagjelöltjei részt vettek.

16 ACP: African, Carribean and Pacific: afrikai, karibi és csendes-óceáni országok.

17 Ez a támogatás 1975-ben a loméi konvencióban testesült meg.

18 Például 1991 - Guadalajara, 1992 - Madrid, 1993 - Salvador de Bahía.

19 Erre példa az Iberia légitársaság, amely nagy értékű befektetéseket hajtott végre latin-amerikai légitársaságoknál, a Viasánál, a Ladecónál és az Aerolíneas Argentínasnál.

20 Mint például a pénzügypolitika terén bizonyos önállóság elvesztése, külföldi befektetők megjelenésével a külső függőség növekedése, a nemzetköziesedés, amely elősegítette a spanyol és a közösségi kereskedelempolitika harmonizációját.

21 A világgazdaság kevesebb mint kettő százaléka és a lakosság kevesebb mint egy százaléka.

22 Ez a Telefonica esete is, amely néhány éven belül vezető vállalattá vált Argentína, Chile, Peru és Venezuela távközlési ágazatában.

23 így például az EFTA-val való preferenciális megállapodásokat, az ACP-országokkal és a Mediterrán-térséggel kötötteket.

24 Az egyik a tíz tagállam, valamint Spanyolország és Portugália szándéknyilatkozata a latin-amerikai országokkal való kapcsolatok fejlesztéséről és erősítéséről (Declaración común de Intenciones

2004. ősz-tél

253