Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Drexler András: Latin-Amerika szerepe a spanyol külpolitikában és Spanyolország EK-csatlakozásának hatása a latin-amerikai kapcsolatokra
Latin-Amerika szerepe a spanyol külpolitikában ságot, hogy „amilyen gyorsan lehet, kezdjék meg a tárgyalásokat Mexikóval egy új politikai, gazdasági és kereskedelmi megállapodásról, amely az árucsere progresszív és reciprok liberalizációját is tartalmazza" (EC [1995]). Madridnak a spanyol elnökség alatt meghatározott egyik külpolitikai célja az volt, hogy Kubában a békés demokratikus átmenetet támogassa. Az EU mindig a kényszer- intézkedések (például az embargó) ellen volt, de egyidejűleg az emberi és szabadság- jogok tiszteletben tartásának fontosságát is hangsúlyozta. Az EU világossá tette szándékát, miszerint megkezdené a kubai féllel a párbeszédet a kubai kapcsolatok jövőbeli szintjének és keretének meghatározása céljából, figyelembe véve a gazdasági és intézményi reformok alakulását a szigetországban. Végül a madridi ET végkövetkeztetéseiben kiemeli a párbeszéd folytatásának szükségességét és „kéri a bizottságot, hogy 1996 első félévében készítsen mandátumtervezetet egy kereskedelmi és együttműködési megállapodáshoz, amelyet a tanács meg fog vizsgálni a kubai politikai és gazdasági fejlődés tükrében" (EC [1995]). Mindez nagy előrelépést jelentett az addigi szinte nem is létező EU-Kuba kapcsolatokban. A spanyol elnökség igyekezett megerősíteni az EU-Andok-paktum és az EU- Közép-Amerika kapcsolatokat is. A legjellemzőbb cél a GSP speciális rezsimjének meghosszabbítása volt a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben való támogatásért. Ez a cél a madridi ET következtetéseibe is bekerült. A spanyol elnökség alatt előrelépés történt az Andok-paktum öt országával a kábítószerek elleni küzdelem területén való együttműködésben. A madridi csúcson a következtetésekben felkérték a bizottságot, hogy tegyen konkrét javaslatokat a kapcsolatok erősítésére. A madridi csúcs egyben kifejezte az EK érdekét a San José-i párbeszéd felújítására. Madrid nagy súlyt helyezett a bizottságnál arra, hogy a spanyol elnökség alatt a testület készítsen el egy stratégiai dokumentumot a gazdasági és politikai kapcsolatok szorosabbá tételéről, valamint a két régió közötti együttműködés jövőjéről (COM [1995]). Ebben meghatározták a közösségi együttműködés alapvonalait a következő öt évre: a demokratikus folyamatok konszolidációja és intézményi támogatás, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, a gazdasági reformok támogatása és a verseny javítása. Annak ellenére, hogy a spanyol elnökség alatt az Európai Beruházási Bank (EIB) részéről a latin-amerikai finanszírozás növelése kérdésében erős ellenállás mutatkozott, Spanyolország kitartóan képviselte azon meggyőződését, hogy a banknak növelnie kell térségbeli szerepét, s aktívabban részt kell vennie a régió fejlesztésében. A madridi ET felismerte ennek szükségességét, és a következtetéseiben meghívta „az EIB-t, hogy tegye intenzívebbé latin-amerikai tevékenységét, finanszírozási eljárásai és kritériumai figyelembevételével" (EC [1995]). „Az EU-Latin-Amerika kapcsolatokban jelentős előrehaladást értek el a második ET-elnökségünk alatt, mint ahogy azt a madridi ET végkövetkeztetései mutatják. Két2004. ősz-tél 249
