Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Keller Krisztina: Az Újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása a Bundeswehr "out-of-area" bevetéseinek tükrében
Az újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása amelyben a katonai erővel való fellépést a koszovói albánok körében véghezvitt etnikai tisztogatás megállításának szükségességével indokolta. A NATO ugyan nem rendelkezett az ENSZ BT felhatalmazásával, de álláspontja szerint a nemzetközi jog megsértésével megvalósuló intervenció a kisebbik rosszat jelentette a be nem avatkozással szemben, amely nemcsak az egyébként is instabil régiót taszította volna politikai és gazdasági káoszba, de a Nyugat által képviselt értékek hitelét is súlyosan veszélyeztette volna. Habár a harcok elindulását követően Schröder kancellár („A szövetségi kormány nem egykönnyen hozta meg döntését, hiszen ez az első alkalom a második világháború óta, hogy német katonák harci bevetésben vesznek részt") és Fischer külügyminiszter („Számomra ez volt a legnehezebb döntés, amiben eddigi politikai pályafutásom során közreműködtem. Korábban, éppen úgy, mint Önök, a be nem avatkozás híve voltam. Ma ezt már hibának tartom") is a döntés nehézségeiről beszélt, a Bundeswehr megbízható, immár teljes értékű szövetségesként vett részt a légitámadásokban. A sikeres akciót követően - ezúttal ENSZ-mandátumra alapozva - került sor a koszovói békefenntartásra. A Bundestag 1999. június 11-én majdnem egyhangúan döntött német békefenntartók Koszovóba küldéséről. A Kosovo Force (KFOR) misszió egy nappal később, 1999. június 12-én 39 ország részvételével vette kezdetét. Németország a harmadik legnagyobb létszámú kontingenssel, 5800 katonával vett részt a 2001. június 1-jén további egy évre meghosszabbított misszióban. Napjainkban a már említett, a Bundestagban egységes támogatást élvező SFOR (jelenleg 1350 német katona részvételével, ám szükség esetén háromezer katona csoportosítható át a térségbe; a mandátumot utoljára 2002. június 21-én hosszabbította meg a Szövetségi Gyűlés) és KFOR (jelenleg 3700 német katona részvételével, ám szükség esetén 8500 katona csoportosítható át a térségbe; a mandátumot utoljára 2002. június 5- én hosszabbította meg a Szövetségi Gyűlés) békefenntartó akciókon kívül a Bundeswehr több más térségben is képviselteti magát. A legveszélyesebb bevetésnek kétségtelenül a 2500 német katona részvételével zajló afganisztáni ISAF (International Security Assistance Force, Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő) misszió munkájában való részvétel számít. A Bundeswehr 2002. január 8-tól kezdve működik közre Kabulban és környékén, 2003. február 10. óta Hollandiával együtt vezető nemzetként (lead nation). A Bundestag először 2001. december 21-én hagyta jóvá 538 igennel, 35 nemmel 8 tartózkodás mellett a küldetést. Azóta kétszer is sor került a - tanulmány zárásakor - 2003. december 20-ig szóló mandátum meghosszabbítására; a nagy emberveszteségek ellenére (eddig 13 német katona halt meg) a további küldetésről szóló döntés mindig nagy többséggel történt a német parlament alsóházában. A másik jelentős, jelenleg is zajló out-of-area bevetés a Tartós Szabadság (Enduring Freedom) elnevezésű akcióban való német részvétel. A Szövetségi Gyűlés 2001. november 16-án döntött először arról, hogy Németország hetven másik nemzet oldalán részt vesz a nemzetközi terrorizmus ellen katonai eszközökkel vívott harcban. A par2004. ősz-tél 207
