Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Keller Krisztina: Az Újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása a Bundeswehr "out-of-area" bevetéseinek tükrében
Az újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása Az újabb misszióra vonatkozó első tervek kidolgozására 1996 szeptemberének közepén került sor Bergenben. Volker Rühe már itt leszögezte, hogy az akkori tervek szerint 25 ezer katonával folytatandó új békefenntartó akcióban Németország is szerepet és az eddiginél jóval több felelősséggel járó feladatokat kíván majd vállalni: „Világossá kívánjuk tenni, hogy országunk egy újabb mandátum esetében ugyanazokat a feladatokat látja majd el Boszniában, mint partnereink." A német kormány álláspontja tehát egy év alatt jelentősen megváltozott. A védelmi miniszter leszögezte: „a Bundeswehr, mivel mindenkivel szemben objektívnek mutatkozott, valamennyi egykori ellenfélnek, így a szerbnek is élvezi a bizalmát", ezért nincsen szükség az eddigi önkorlátozásra. A szavazás lebonyolítása sok gondot okozott a kormánynak. Az SPD ugyan kezdettől fogva támogatásáról biztosította a kormánypártokat, ám csakis azzal a feltétellel, hogy időben - azaz még a december 13-ra tervezett szavazás előtt - megérkezik az ENSZ BT mandátuma az SFOR-misszióhoz. így aztán az 1996. december 31-ig - nem állandó - BT-tag Németország ENSZ-képviseletének minden erejével a szavazás minél előbb való megtartásáért kellett küzdenie. A szociáldemokraták ugyanis deklarálták, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandók a kormány - 1996. december 11-i ülésén elfogadott - SFOR-misszióra vonatkozó indítványát támogatni, mert nem akarják a Bundeswehrt olyan feladattal megbízni, amelynek körülményei még nem tisztázottak. (Arra az esetre, amennyiben nem sikerült volna az ENSZ-mandátum megszerzése december 13-ig, az SPD egy rendkívüli ülés összehívását kérte december 17-re.) Mindenképpen el kellett tehát érni, hogy a Bundestag még 1996. december 20-a előtt döntsön, különben a Horvátországban állomásozó német katonák mandátuma nem lett volna többé alkotmányosan biztosítva. A német ENSZ-misszió hathatós közbenjárásának köszönhetően az ENSZ BT-ben sikerült a szavazást még időben, New York-i idő szerint 1996. december 12-én este lebo- nyolíttatni, így nem volt akadálya a Bundestag 1996. december 13-ai vitájának sem. A kormány a következő javaslatot terjesztette be: Németország háromezer katonát küld a boszniai békefolyamat további biztosítására, - az amerikaiakat (8500 fő) és az angolokat (ötezer fő) követve a harmadik legnagyobb kontingenst alkotva akik francia, olasz, spanyol és más, nem NATO-államok kisebb egységeivel közösen Szarajevó és Mostar térségében állomásoznának 18 hónapon keresztül. Németországban 1998 novemberében a négy választási perióduson keresztül kormányzó keresztény-liberális koalíció helyébe a választási küzdelembe az Innováció és igazságosság kettős jelszavával vonuló szociáldemokratákból és a Szövetség90/ Zöldekből (Bündnis90/DIE GRÜNEN, röviden: Zöldek) alakult koalíció lépett. Az újraegyesülés óta eltelt tíz év kancellárjai, Helmut Kohl (CDU) és Gerhard Schröder (SPD) azonos külpolitikai irányvonalat követtek: mindketten az európai integrációs folyamat továbbvitelét és a transzatlanti biztonságpolitikai együttműködés megerősítését tekintették fő külpolitikai célkitűzésüknek. Ebből adódóan a külpolitika az 1998-as 2004. ősz-tél 205
