Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Keller Krisztina: Az Újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása a Bundeswehr "out-of-area" bevetéseinek tükrében
Az újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása csátott csapatokat és eszközöket nem automatikusan vetik be, ahhoz minden esetben szükséges a nemzeti parlamentek (azaz a Németországban a Bundestag) hozzájárulása. A szövetségi kormány 1995. november 28-án döntött az IFOR-ban (Implementation Force, Nemzetközi Végrehajtó Erő) való német részvételről, előterjesztését a Bundestag 1995. december 6-án 543 „igen"-nel 107 „nem" ellenében (hat tartózkodás mellett) szavazta meg. A szociáldemokraták továbbra is megosztottnak mutatkoztak: 55 képviselőjük elutasította a bevetést, a többiek pedig csak abban az esetben voltak hajlandók ahhoz hozzájárulni, ha a Bundeswehr egységei kizárólag Bosznia-Hercegovinán kívüli állomáshellyel vonulnak fel. A Zöldek fele igennel szavazott, míg a PDS teljesen elutasította a kormányjavaslatot. A Bundestagban éles vita zajlott az IFOR-misszió kapcsán. Helmut Kohl kancellár parlamenti hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy habár a szövetségi kormány a keserű történelmi tapasztalatok miatt nem hozta meg könnyen döntését, az újraegyesült Németországnak csak egy lehetősége van: felül kell emelkednie a múlt emlékein és immáron aktívan részt kell vállalnia Európa békéjének biztosításában. Klaus Kinkel (FDP) külügyminiszter beszédében azon meggyőződését hangoztatta, miszerint a Bundeswehrnek az IFOR-ban való részvétele erkölcsileg mindenképpen megalapozott, hiszen egy sokat szenvedett népnek nyújt segítséget. Hozzászólásában kitért Oroszország boszniai békefenntartásban felvállalt szerepére is, amely véleménye szerint új fejezetet nyithat Oroszország és a NATO kapcsolatának történetében, s az ellenségkép végleges eltűnéséhez vezethet: „Oroszországnak erős fenntartásai vannak a NATO kibővítésével kapcsolatban. Ellenérzéseit az új európai biztonsági rendszer - amelyet nem Oroszország kizárásával, hanem annak bevonásával akarunk megvalósítani -, kialakítása során mindenképpen figyelembe kell majd vennünk. (...) A boszniai rendezés során első ízben dolgoznak együtt orosz katonák NATO-csapatokkal, és ez az együttműködés egészen biztosan hozzájárul majd az orosz lakosság aggodalmainak csökkenéséhez, hiszen ez ma már egy teljesen normális dolognak számít. (...) Ezáltal csökkenthetjük Oroszország azon félelmeit is, amelyek szerint egy NATO-bővítés elszigeteltté teszi majd őt."17 Rudolf Scharping az SPD vezérszónokaként magyarázatot adott a békefenntartó küldetést elutasító kollégái indítékaira: a Bundeswehr boszniai bevetése mind politikai, mind személyes kockázatokat hordoz magában. A Szociáldemokrata Párt akkori elnöke személy szerint mégis az aktív szerepvállalás mellett tette le a voksát, hiszen „a német katonák feladata nem a harc és a háború lesz, hanem a béke védelme és biztosítása". Németországnak meg kell tennie minden tőle telhetőt, már csak azért is, mert Európa csődöt mondott a boszniai konfliktus kezelésében. Ebből pedig mindenkinek le kell vonnia majd a tanulságokat és vállalnia a felelősséget. A Bundestagban heves vita kerekedett, amikor Scharping Klaus Naumann-nak, a fegyveres erők akkori főfelügyelőjének kijelentését - amely szerint a Bundeswehr számára az IFOR-misszió 2004. ősz-tél 203
