Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Keller Krisztina: Az Újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása a Bundeswehr "out-of-area" bevetéseinek tükrében
Az újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása mányalakítással voltak elfoglalva, amely 1991. január 18-án a miniszterek eskütételével fejeződött be, miután egy nappal korábban a Szövetségi Gyűlés Helmut Kohlt ismét kancellárrá választotta. Másik fontos tényezőként kell számításba vennünk, hogy nemcsak a német kormány, de a közvélemény és a média számára is ismeretlen terület volt a külpolitika teljesen szuverén módon való alakításának a lehetősége. A korlátozott szuverenitású nyugatnémet állam ezt megelőzően hosszú évtizedeken át, az észak-atlanti szövetség által nyújtott katonai biztosítékokra ráutalva, csak a többi szövetségessel szorosan egyeztetve hozta-hozhatta meg döntéseit. Nem hagyható figyelmen kívül az öbölháborúban való német szerepvállalás vizsgálatánál az sem, hogy ezekben a hetekben egy német szempontból legalább olyan fontos másik válság is zajlott a világban. A Vörös Hadsereg 1991. január 13-ai „véres vasárnapi" litvániai intervenciója, illetve egy héttel később a rigai belügyminisztérium lövetése komoly problémaként jelent meg az NSZK politikai életében. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió az összeomlás előtt áll, ám nyitva maradt az a kérdés, hogy azt követően milyen hatalmi helyzet (esetleg hatalmi vákuum) jön majd létre az újraegyesült Németországtól keletre. Az említett három tényezőt figyelembe véve érthető, miért tűnt az öbölháború idején olyan bizonytalannak az önmaga számára is felfoghatatlan sebességgel európai nagyhatalommá váló NSZK. Nem volt kétséges, hogy ilyen körülmények között nem kerül majd sor német katonák részvételére. Az igazi gondot inkább az jelentette, hogy a német támogatásra (a már említett összeg kifizetésére, - amellyel a szövetségi köztársaság a külföldi médiában kiérdemelte a „csekk-könyv diplomácia" címet -, az ország területének és légterének rendelkezésre bocsátására, anyagok és fegyverek szállítására, illetve a NATO-szövetséges Törökország preventív célzatú megerősített védelmében való részvételére) csak sokára és a külföldi szövetségesek véleménye szerint húzódozva került sor. Az első Bundeswehr-katonák részvételével zajlott out-of-area bevetés Kambodzsában zajlott. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 1992. február 28-án megszavazott békefenntartó akció célja a szemben álló csapatok lefegyverzésével, az állam közigazgatásának átmeneti átvételével, illetve a szabad választások előkészítésével a polgárháború sújtotta ország békéhez való visszavezetése volt. 1992. november 5-én Münchenben került sor először német kéksapkás katonák ünnepélyes búcsúztatására. Az ENSZ 1992. május 22- től 1993. november 12-ig tartó küldetésének (UNTAC, United Nations Transitional Authority in Cambodia, az ENSZ Kambodzsai Átalakulási Hatósága) második felében a Bundeswehr egy egészségügyi alakulattal, összesen 130 katonával vett részt. A kambodzsai küldetéssel szinte egy időben zajlott a Szomáliái békefenntartó misszió: az USA vezetése alatt álló nemzetközi alakulat, majd az UNSOM II.13 az éhező civil lakosságot kívánta megvédeni és az országba küldött élelmiszersegélyek szállításáról és szétosztásáról gondoskodni. 1992. december 17-én született meg a német szövetségi kormány azon döntése, miszerint egy logisztikai egységgel kíván részt ven2004. ősz-tél 199
