Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Keller Krisztina: Az Újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása a Bundeswehr "out-of-area" bevetéseinek tükrében
Az újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása lésével. Jelzésértékű, hogy a fejlesztési segélyekkel foglalkozó miniszter, Heidemarie Wieczorek-Zeul helyett kapott a Szövetségi Biztonsági Tanácsban is. Az utóbbi években jelentős változásokra került sor: a kizárólagos pénzügyi segítség helyett a multilaterális együttműködés került a középpontba, a támogatott országok száma 118-ról 70- re csökkent, s a korábbi óriásprojekteket kisebb, ám multiplikativ hatású beruházások váltották fel. • Partnerség A német különutaknak, az úgynevezett Sondenvegeknek ma már nincsen realitásuk. Németország biztonság- és védelempolitikája erősen beágyazódott a nemzetek közösségébe:- az ENSZ és az EBESZ kollektív biztonsági rendszerei;- a NATO és a WEU kollektív védelmi rendszerei;- valamint a nemzetközi jog kötelező érvénnyel bíró szerződései révén. Ezzel a „többszörös" integrációval végérvényesen lezárult az a korszak, amelyben Németország „megkésett nemzetként" újra és újra felforgatta Európa békéjét és biztonságát. Most Berlin jelentheti azt az erőt, amely a nemzetközi jog által előírt kötelezettségeit (beleértve az ENSZ-alapokmányaban, a helsinki záróokmányban, valamint az EBESZ európai biztonsági chartaiban foglalt rendelkezéseket és alapelveket) betartva stabilitást teremt, s világszerte az emberi- és polgári jogok betartását szorgalmazza. A hatalom kérdése a mai német külpolitikában A német újraegyesülési folyamat meghökkentő sebességgel ment végbe: a berlini fal megnyitásakor senki sem számított arra, hogy belátható időn belül sor kerülhet a két ellentétes ideológiájú, összeegyeztethetetlen gazdasági és társadalmi rendszerű ország egybeolvasztására. A német egység úgy valósult meg, hogy nemcsak a külföldet, de magukat a németeket is meglepte az egyesülési folyamat gyorsasága. A kettéosztottság időszakának lezárulásával új Németország született, amelynek ismét Berlin lett a fővárosa. Az újraegyesítést követően a törvényhozás és a kormány székhelyéről a Bundestagban heves, pártállástól független vita bontakozott ki a Bonn- és a Berlin-párti parlamenti képviselők között. A Berlint támogató képviselők a Szövetségi Gyűlés 1991. június 20-án megtartott szavazásán, ha kis többséggel is (338 szavazattal 320 ellenében), de győztek. Felvetődik a kérdés, megváltozott-e Németország azáltal, hogy Bonn helyett a Harmadik Birodalom egykori hatalmi központjának számító Berlinből irányítják? Válaszom igen: a régi-új főváros bel- és külpolitikai szempontból is egy új korszak hajnalát jelképezi. Belpolitikailag számottevő változás, hogy a mindmáig kisebbrendűségi komplexusokkal terhelt keletnémetek Berlinben azóta magukhoz közelebbinek érzik a „hatalmat". 2004. ősz-tél 193