Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK - Szilágyi Imre: Magyarország és a délszláv térség 1990 után
A magyar külpolitika és a délszláv térség 1990 után Szilágyi Imre Jugoszlávia szétesése és a magyar reakciók A z alakuló magyar és délszláv ellenzéki pártok 1989-től kezdve felvették egymással a kapcsolatot annak érdekében, hogy egymás tapasztalatait is felhasználva igyekezzenek megtalálni a megfelelő' társadalmi-gazdasági formációt, illetve, hogy új alapokra helyezzék az egymás közötti viszonyt. Az 1990-ben megtartott szabad választások Magyarország szempontjából ellentmondásos helyzetet alakítottak ki. Az egykor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Szlovéniában, Horvátországban, és Magyarországon a kommunista párt elveszítette hatalmát, s olyan mozgalom jellegű pártok (a HDZ, az MDF [és két párttársa], valamint az ebből a szempontból ilyennek tekintett hatpárti szlovén DEMOS) kerültek hatalomra, amelyek törekvéseiben hangsúlyos elemet kapott az antikommunizmus, a nemzeti érdekek hangoztatása, a keresztény-konzervatív értékrend, a Közép-Európához, illetve Nyugat- Európához, a Vatikánhoz tartozás érzése. Az évszázadokig török fennhatóság alá tartozó Szerbiában azonban az a kommunista utódpárt nyerte meg a választásokat, amely nem csupán a kisebbségek iránt nem mutatott túl sok megértést, de egyre inkább szembekerült az európai értékrenddel, egyes nyugat-európai országokkal, illetve a pravoszláviával szemben állónak tekintett Vatikánnal is.1 Az új magyar politikai vezetés viszont mind a közös történelmi múlt, mind az említett értékrend, mind a jövőre vonatkozó elképzelések miatt közelebb érezte magát Horvátországhoz és Szlovéniához, mint Szerbiához. Ahogy Jeszenszky Géza külügyminiszter - az értékrendet tekintve talán érthetően, de diplomáciai szempontból elég szerencsétlen módon - a külügyi bizottság előtti bemutatkozás idején megfogalmazta: Magyarország Horvátországgal és Szlovéniával „baráti", Szerbiával pedig „korrekt" viszonyra törekszik.2 Ez a nyilatkozat már csak azért is szerencsétlen volt, mert Jugoszlávia fennállásáig az ország fővárosa Szerbiában volt, s ugyancsak Szerbiában él a legnagyobb lélekszámú jugoszláviai magyar kisebbség. Ugyanakkor az 1990 utáni idő4 Külügyi Szemle
