Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Keller Krisztina: Az Újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása a Bundeswehr "out-of-area" bevetéseinek tükrében
Az újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása határozták meg. Az NSZK-nak az ötvenes évek közepére gazdaságilag sikerült talpra állnia a második világháború okozta veszteségekből. A korlátozott szuverenitással rendelkező „gazdasági óriás" azonban - szükségképpen - „politikai törpe" maradt a nemzetközi politikában. Németország a 2+4-es szerződéssel kapott lehetőséget arra, hogy az államok közösségének egyenjogú tagjaként aktív résztvevője legyen a világpolitikai eseményeknek. Az 1989-90 folyamán bekövetkező drámai változások 1871 és 1918 után a harmadik történelmi esélyt jelentették a német nemzetállam számára, s tették lehetővé a legkésőbb 1961. augusztus 13-a, a Berlini Fal építésének kezdete óta valószínűtlennek tartott állami egységet. Az újraegyesülést követően deklarálta a német szövetségi kormány, hogy a régi NSZK hagyományainak megfelelően folytatja majd külpolitikáját. A folytonossággal egy időben azonban megfogalmazódott a változás igénye is, miszerint az addigi - részben önként vállalt - korlátozás helyett nagyobb elkötelezettségre lesz szükség a világpolitikában. A két német állam újraegyesülése után Németország az európai megosztottság felszámolásával, teljes szuverenitásának visszanyerésével, gazdasági ereje és központi földrajzi fekvése folytán ismét európai nagyhatalommá vált. Gyorsan megértette - hiszen szövetségesei világosan értésére adták -, hogy az újraegyesítés nemcsak jogok megszerzését jelentette, hanem a nagyobb politikai és katonai felelősség vállalásának szükségességét is. Meghatározó politikai súllyal rendelkező európai nagyhatalommá válása sem jelentette azonban automatikusan azt, hogy azonnal nagyobb felelősséget kívánt volna vállalni határain kívül. A szerepvállalás kiterjesztése egy fokozatosan kiteljesedő folyamatot jelentett, amelynek során az out-of-area bevetésektől eleinte tartózkodó németek egyre aktívabbá váltak: a Német Szövetségi Köztársaság az elmúlt 13 év alatt jelentős lépéseket tett a nagyobb külpolitikai felelősségvállalás irányában. A német nemzeti érdekek: béke, biztonság, jólét, partnerség A külpolitika egy adott állam kísérlete arra, hogy nemzetközi környezetét nemzeti érdekeinek megfelelően befolyásolja. A német kül- és biztonságpolitika is érdekorientált, annak is kell lennie. „Nincsen értelme, hogy ezt elhallgassuk. Partnereink amúgy sem hinnék el, ha a nemzetközi altruizmus jelszavát tűznénk zászlónkra1 - fogalmazta meg 1995-ben Roman Herzog volt szövetségi elnök. - A nemzeti érdekeket definiálni kell, mert csak ez jelenti a szövetségesek és a partnerek számára a kiszámíthatóságot. Erre alapozva kell egy ésszerű hosszú távú kül- és biztonságpolitikai stratégiát felépíteni, majd elemezni a történteket, akár javaslatom szerint - a hat vezető német gazdaságkutató intézet éves jelentéseihez hasonlóan - külpolitikával foglalkozó kutatóintézeteket megbízva az éves kül- és biztonságpolitikai jelentések elkészítésével." 2004. ősz-tél 187
