Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Keller Krisztina: Az Újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása a Bundeswehr "out-of-area" bevetéseinek tükrében
Keller Krisztina Az alaptörvény értelmében a német biztonságpolitikának a jogra építkezve, egy kollektív biztonsági rendszer tagjaként, a háború elítélése és a béke fenntartása a célja (alaptörvény, 24. cikkely, 2. paragrafus). Az újraegyesítést követően 1994-ben került sor elsőként az úgynevezett Fehér Könyvben (Weißbuch 1994 - Weißbuch zur Sicherheit der Bundesrepublik Deutschland und zur Lage und Zukunft der Bundeswehr) a német biztonságpolitikai célok hivatalos megfogalmazására. Ennek 308. pontja szerint „a német kül- és biztonságpolitika öt alappilléren nyugszik:- Németország polgárainak szabadságát, biztonságát és jólétét megőrizni, valamint az államterület sértetlenségét biztosítani;- az európai demokráciákkal együtt az Európai Unióba integrálódni, mert a demokrácia, a jogállamiság és a jólét győzelme Európában békét és biztonságot szavatol Németország számára is;- a tartós, közös értékekre és azonos érdekekre alapozott transzatlanti szövetséget az Egyesült Államokkal mint szuperhatalommal fenntartani, mert az USA potenciálja a nemzetközi stabilitás szempontjából nélkülözhetetlen;- megegyezésre és partnerségre alapozva keleti szomszédainkat a nyugati struktúrákba beemelni, ezáltal egy új, Európa minden államát felölelő kooperatív biztonsági rendszert létrehozni;- a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartását elérni, valamint a piacgazdaság szabályaira épülő világgazdasági rend létrejöttét elősegíteni, mert az egyes államok biztonsága csak egy mindenkinek békét, jogot és boldogulást kínáló globális biztonsági rendszerben szavatolható." Ezek a fő biztonságpolitikai érdekek (béke, biztonság, jólét és partnerség) ma is aktuálisak, a Schröder-kormányzat céljai azóta változatlannak tekinthetők. A szociáldemokrata-környezetvédő kormány első koalíciós megállapodása mindezt a következőképpen foglalta össze: „A német külpolitika békepolitika. Az új szövetségi kormány az eddigi német külpolitika alapjain fog továbbhaladni: célja a szomszédokkal való békés és partnerségre építő együttműködés, a transzatlanti partnerség ápolása, az Európai Unió elmélyítése és kibővítése, az EBESZ keretein belül az összeurópai együttműködés fejlesztése, a Közép-, Kelet- és Délkelet-Európával szembeni különleges felelősség vállalása és a Dél országaiban a fenntartható fejlődés támogatása. Mindezt az emberi jogok és a nemzetközi jog figyelembevételével, párbeszédre való készséggel, az erőszakról való lemondással és a bizalom erősítésével kívánja megvalósítani. Az új szövetségi kormány a nemzetközi együttműködést a globális jövő biztosításának zálogának tekinti."2 • Béke A béke Európában a második világháborút követő évtizedekben szinte kizárólag katonai előrelátás kérdése volt. A hidegháború végével ez az egyoldalú megközelítés túlhaladottá vált. A békét és a stabilitást ma egyre inkább az országok belső viszonyai határozzák meg. Németország ezért az államok és társadalmak demokratizálását tartja a 188 Külügyi Szemle
