Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Keller Krisztina: Az Újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása a Bundeswehr "out-of-area" bevetéseinek tükrében
Az újraegyesült Németország növekvő nemzetközi biztonságpolitikai szerepvállalása a Bundeswehr out-of-area bevetéseinek tükrében Keller Krisztina E urópa jövőjét döntően befolyásolja, hogy mennyiben tud az újraegyesült Német Szövetségi Köztársaság a hidegháború utáni új nemzetközi rendben a politikai súlyának növekedéséből fakadó kihívásoknak megfelelni. Mivel a Németország hatalompolitikai szerepéről folytatott vitában az out-of-area bevetések kérdéskörét tartom a legjobb indikátornak, ezért a kezdetben kizárólag logisztikai és egészségügyi, majd megfigyelői, később harci feladattal is megbízott Bundeswehr NATO-területen kívüli bevetéseinek tükrében mutatom be azt a folyamatot, amelyben a mai NSZK a „nemzet" és a „hatalom" fogalmakat a maga számára újradefiniálta. Folytonosság és változás: a jelenlegi német kiil- és biztonságpolitika kettőssége A mai német kül- és biztonságpolitikai szerepvállalást döntően meghatározza a meglehetősen „nehéz" történelmi út. A „biztonság" és „hatalom" fogalmak a porosz, majd a német történelem egésze során kulcsszerepet játszottak. A XVIII. és XIX. században felmerülő porosz biztonsági dilemma (Hogyan viselkedjen az az ország, amelyet kívülről létében veszélyeztetnek, szomszédai szemszögéből nézve azonban többnyire maga jelent veszélyt?) helyett ma egy teljesen más kérdés vár megválaszolásra: mit jelent a „biztonság" és a „hatalom" annak a Németországnak, amely az európai integrációba és az euroatlanti biztonsági struktúrába mélyen beágyazódva a hatalmi politika helyett immár a partnerségre épít. Az 1949 után a polgári demokrácia mintaállamává vált Német Szövetségi Köztársaság biztonságpolitikáját négy évtizeden keresztül az erőszakmentesség kultusza, az önként vállalt visszafogottság és - az alaptörvényben megfogalmazott - jogi korlátok 186 Külügyi Szemle
