Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Törő Csaba: Nemzetközi konfliktuskezelési elsősegély: a humanitárius fegyveres beavatkozások anatómiája
Törő Csaba nemzetközi jogi korlátnál és alapelvi kötelezettségnél. „Miközben senki sem állítaná, hogy a beavatkozás minden alkalommal igazolható, amikor egy állam megsérti az emberi jogokat, a nemzetközi jog nem követelheti meg, hogy az államok területi integritása és szuverenitása tiszteletben tartásának minden esetben elsőbbséget kell kapnia az emberi élet és jogok védelmével szemben, függetlenül attól, hogy milyen súlyosan sérti meg azokat a szóban forgó állam."48 Nincs konszenzus a nemzetközi közösségben a humanitárius intervenció jogának létezéséről vagy kialakulásának feltételeiről. Habár kétségtelen vita övezi, a nemzetközi jog azonban nem kívánja meg az egyhangúságot az államok közötti különböző nemzetközi normák és alapelvek létezésének feltételeként. A nemzetközi jog számos fontos elvének tartalma és érvényessége körül alakultak ki máig sem csillapodó viták. Ezek közül néhány - az államok szuverén jogköreinek határai és a be nem avatkozás béklyóinak szakítószilárdsága, a kollektív biztonság univerzális rendjének ígéretei és valóságos válaszai közötti szakadék kockázatai - átjárja a humanitárius intervenció dilemmáit is, összekapcsolódva és egyetlen nagy kérdéskörbe sűrítve azokat. Az ENSZ Közgyűlésének 54. ülésszakát megnyitó beszédében a szervezet főtitkára 1999 szeptemberében kitért a nemzetközi rendet fenyegető veszélyekre, amelyeket a Biztonsági Tanács részvétele, illetve felhatalmazása nélkül végrehajtott, fegyveres erőt alkalmazó, nemzetközi fellépések jelenthetnek. Ennek legfrissebb, legkiélezettebb és ezért legnagyobb figyelmet felkeltő példájának a NATO koszovói beavatkozása'bizo- nyult. Ugyanakkor határozottan felhívta a figyelmet egy megkerülhetetlen jogi és erkölcsi dilemmára is. „Ha a ruandai népirtást megelőző sötét napokban és órákban az államok egy koalíciója készen állt volna arra, hogy a tuszi nép védelmében fellépjen, de nem kapott volna azonnali felhatalmazást Biztonsági Tanácstól, félre kellett volna-e állnia ennek a koalíciónak, engedve a borzalmak kibontakozását?"49 Az emberiességi célú beavatkozás jogát elvető érvek közül több az 1990-es évek rendkívül fontos, az egész fogalmat és gyakorlatot újraértelmező eseményeit megelőző időszak kifejezéseiből és szempontjaiból épül fel vagy a humanitárius intervenciónak a segélyek biztosítására leszűkített értelmezésén alapul. A nemzetközi jog céljainak logikája és az utóbbi évek gyakorlatának meghatározó súlya a humanitárius intervencióhoz való jog kialakulásának javára billenti a mérleg nyelvét. Habár az államok közösségének a rendkívüli humanitárius válsághelyzetekre adott válaszai megerősítik egy ilyen jog létrejöttét, továbbra is a viták középpontjában marad annak eldöntése, hogy vajon ez a jogosultság kizárólag az Egyesült Nemzetek Szervezetét vagy annak tagállamait is megilleti-e. Post scriptum Az ENSZ főtitkára által benyújtott, a hatvanadik, jubileumi ülésszak alkalmából még aktuálisabbnak tűnő elkerülhetetlen átfogó elvi, intézményi és politikai reformtervezet egyik sarkalatos kérdése éppen a nemzetközi közösség kollektív biztonsági felelőssé180 Külügyi Szemle
