Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Törő Csaba: Nemzetközi konfliktuskezelési elsősegély: a humanitárius fegyveres beavatkozások anatómiája
Nemzetközi konfliktuskezelési elsősegély: a humanitárius fegyveres beavatkozások anatómiája vetkezmények (például önrendelkezési igények és etnikai együttélés) sem hagyhatók figyelmen kívül. Azok rendezését azonban a közvetlen humanitárius feladatoktól elválasztva meg kell őrizni a konfliktusrendezési folyamat következő felvonása számára. A többnemzetiségű és egyszerre több célt is kitűző emberiességi intervenciók feladataik sokszínűségét, a beavatkozás mélységét és a politikai rendezések alapvető feltételeinek kikényszerítését illetően határozottan különböznek minden más nemzetközi jogilag lehetséges külső katonai fellépéstől. Egy kiszélesedő és más módon megfékezhetetlen erőszakos konfliktus humanitárius intervención keresztül végrehajtott nemzetközi megelőzése vagy mielőbbi megfékezése beláttatja az embertelenségek elkövetőivel a későbbi konfliktusrendezéshez szükséges kudarcukat, valamint erkölcsileg és jogilag egyaránt megfosztja őket megengedhetetlen eszközeiktől. Ugyanis az emberiesség minimális normáinak külső fegyveres kikényszerítésével a belső erőszak céljai - valamely etnikai és/vagy vallási közösséghez tartozó polgári lakosság megsemmisítése és elűzése - többé már nem elérhetők és az eredeti tervek megvalósíthatatlanná válnak. Miután a humanitárius intervenció - feltételezve egy folytatódó nemzetközi részvételt - ellehetetlenítette az egész konfliktus lényegét meghatározó törekvéseket, egyszerűen nem marad esély a kitűzött politikai, katonai, gazdasági és etnikai célok sikeres elérésére. Ezért tekinthető egy hiteles és erélyesen végrehajtott emberiességi célú katonai beavatkozás az alapvető emberi jogi normák mellett a béketeremtés és konfliktusrendezés előfeltételének is. Összegzés Sem a nemzetközi jog egésze, sem pedig az ENSZ Alapokmánya nem nyugszik kizárólagosan az államok szuverenitásának, a belügyeikbe való be nem avatkozásnak és a fegyveres erő alkalmazása tilalmának az elvein. Az emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartása és védelme szintén a jelenlegi nemzetközi rendet meghatározó és az előzőeket kiegészítő alapelvvé vált az elmúlt fél évszázad során, amely látványos megerősítést nyert az elmúlt évtizedben a hidegháborús nemzetközi dermedtség és tehetetlenség állapotának elmúltával. Az emberi jogi normák érvényesülése és a jog uralma számtalan területen kibontakozó térhódításának fenntartása és további erősítése az egyetemes nemzetközi jogrend egyik - már az alapokmányban is meghatározott és a közelmúltban tényleges érvényesülést elérő normájaként - központi céljává vált. Ezen törekvés következetes és jelentős érdekütközéseket is kiváltó megvalósításának rendkívüli esetekben alkalmazható eszközeként egyre inkább az emberiességi célú fegyveres intervenció válik a humanitás és a nemzetközi biztonság követelményeinek végső biztosítékává. Azokban az esetekben, amikor a felállított feltételrendszernek megfelel, a legitim beavatkozás morális és racionális követelménye erősebbnek bizonyulhat minden más 2004. ősz-tél 179
