Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Törő Csaba: Nemzetközi konfliktuskezelési elsősegély: a humanitárius fegyveres beavatkozások anatómiája
Törő Csaba ségi állapota" nem kérhető számon a rögtöni „helyszíni kezelésről" gondoskodó „mentőosztagtól". Az egyetlen feladat, amire ilyenkor vállalkozni lehet, az életveszély közvetlen okainak elhárítása és minden további segítségnyújtás elemi feltételeinek - például a „sérültek" megmentése - megteremtése addig, amíg biztonságba nem kerülnek. Ugyanilyen módon egy humanitárius célú katonai akció természetesen nem elégséges eszköz az elmérgesedett konfliktusok rendezéséhez vagy azok alapvető okainak megszüntetéséhez. Az erkölcsi kötelesség és a nemzetközi biztonsági megfontolások által egyaránt indokolt beavatkozások a polgári lakosság öldöklésének megállítása, valamint az elemeknek kiszolgáltatottak megmentése érdekében akkor is megindíthatok, ha nem egy tartós és azonnal elérhető rendezés vagy béke biztosítása a közvetlen céljuk. Ezek a nemzetközi fellépések nem az elkeseredett konfliktusok súlyos alapkérdéseinek - politikai függetlenség, nemzeti önrendelkezés, etnikai szállásterület vagy fenyegető demográfiai folyamatok - megválaszolására hivatottak. Csupán bármely rövid vagy hosszú távú megoldás alapvető feltételét teremtik meg a civil lakosság lemészárlásának, elűzésének és éhhalálának megállításával, amint ez az észak-iraki és Szomáliái beavatkozások indokaként is szerepelt. A továbblépés a humanitárius fegyveres kényszertől a konfliktusrendezést biztosító békefenntartás és „békeépítés" felé - amint erre Koszovó esetében a KFOR és az UNMIK telepítésével sor került - vagy a visszatérés a békefenntartáshoz és államépítéshez - mint Boszniában a daytoni megállapodást követően érkező IFOR/SFOR - kizárólag az emberi jogok minimumának biztosítását követően képzelhető el. A katonai beavatkozások után a korlátjait elveszítő erőszakkal szembeni nemzetközi elkötelezettség és figyelem egyértelmű jeleként és az emberiességi kötelezettségek betartásának biztosítékaként a legtöbb esetben szükséges lehet egy ütőképes nemzetközi biztonsági jelenlétre. Ez már azonban a konfliktusrendezés folyamatának következő, jogilag és politikailag elkülönült fázisának alátámasztására szolgál. „Nemzetközi elsősegély" A humanitárius intervenciók céljainak meghatározása során a szenvedő és üldözött lakosság védelmének biztosítása - protektiv funkció - mellett a beavatkozások megelőző - preventív szerep - hatásait is számításba kell venni. A legerőteljesebb konfliktuskezelési eszköz, a kollektív biztonság fegyveres kikényszerítésének egyik különleges alkalmazási formájaként, az emberiességi beavatkozások a leghatásosabb ellenszer szerepét tölthetik be a politikaiakkal egybefonódott humanitárius válságok közvetlen okainak és azonnali következményeinek elhárításában. A fegyveres erő humanitárius célú alkalmazása többször döntőnek bizonyult a drámai módon súlyosbodó vagy már teljesen kibontakozott humanitárius vészhelyzetek felszámolásában. A komplex válsághelyzetek embertelenségeit megszüntetni igyekvő beavatkozásoknak egyesíteniük kell a humanitárius és a katonai funkciókat, miközben a politikai kö178 Külügyi Szemle
