Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Törő Csaba: Nemzetközi konfliktuskezelési elsősegély: a humanitárius fegyveres beavatkozások anatómiája
Nemzetközi konfliktuskezelési elsősegély: a humanitárius fegyveres beavatkozások anatómiája lási hajlandóságát tükrözi. Sokkal könnyebb meghozni egy pártatlan humanitárius segítségnyújtásról szóló döntést, mint elfogadni egy, a válság lényegét érintő' és a valódi természetét kezelni képes konfrontativ válaszadási javaslatot.46 Az erőforrásokat nem katonai célokra mozgósító, csak a humanitárius segélyek célba juttatására összpontosító nemzetközi részvétel legtöbb esetben, habár csak időlegesen, de mégis alkalmas felületi katasztrófaelhárító válasznak tűnhet a humanitárius szükséghelyzetet kiváltó válság tényleges kezelésére vagy megoldására tett lépések nélkül is. Kritikus megközelítések szerint az önmagukban egyébként hasznos és nemes humanitárius lépések könnyen válhatnak a válságrendezést lehetővé tévő komolyabb és bonyolultabb politikai döntések elkerülésére alkalmas illúziókká vagy azok halogatására szolgáló pótcselekvéssé. Ezek a deklaráltan pártatlan és csupán humanitárius célokat szolgáló nemzetközi fellépések sokszor nem váltják be a hozzájuk fűzött - a kényszerű közvetlen részvétel elkerülésében bizakodó - reményeket sem. Nem lehet ugyanis csupán karitatív döntéseket hozni és egyoldalúan elkerülni a politikaiakat olyan helyzetekben, amikor az emberiesség szavát a helyszínen elnyomja az erkölcsi relativizmus és cinikus hatalmi pragmatizmus vezérelte csatazaj. Az elmúlt évek során a különböző nemzetközi humanitárius szervezeteket és NGO-kat többször magukra hagyták az olyan válságok kezelésében, amelyek elsődleges ismérveik ellenére lényegében nem humanitáriusak, hanem természetüket, kiváltó okaikat és céljaikat tekintve egyértelműen politikaiak voltak. Minden esetben világosan megmutatkoztak a humanitárius segélyakciókkal elérhető eredmények korláti. Erre az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) 2000. évi átfogó jelentése is egyértelműen felhívja a figyelmet. „A sürgősségi segélyműveleteket nem szabad a konfliktusok gyökereit jelentő problémákra választ adó, jól időzített és határozott politikai akciók helyettesítőiként kezelni."47 A humanitárius intervenciók „hatósugarának" és közvetlen céljainak tisztázása A humanitárius intervenció elutasítása a felmerülő jogi bizonytalanságok mellett, látszólag a gyakorlati alkalmatlanságának vagy nem kívánatos következményeinek hangoztatására is alapozható. Ez azonban a nemzetközi konfliktuskezelés módozatainak és eszközeinek általános, de különösen a humanitárius célú beavatkozások lényegi értelmének és céljainak félreértését tükrözi. A emberiesség legalapvetőbb normáinak védelme és betartásának kikényszerítése csupán a nemzetközi közösség rendelkezésére álló „elsőségéi- nyújtási eszköznek" tekinthető. Alkalmazása azokban a vészhelyzetekben „javallott", sőt kimondottan szükséges, amikor az emberi és humanitárius jogi normák kirívó megsértése következtében bekövetkezett „tömeges humanitárius baleset" áldozatainak ellátása és megmentése érdekében rendkívüli és késlekedést nem tűrő intézkedések válnak szükségessé. Azonban a segítségnyújtás azonnali formájától természetesen nem várható el egy átfogó gyógyító vagy „regeneráló kezelés" eredményeinek elérése. Sem a komplikált „társadalmi sérülések" okai és azok közvetlen felszámolása, sem pedig a „sérült közösségek általános egész2004. ősz-tél 177
