Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)

2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Törő Csaba: Nemzetközi konfliktuskezelési elsősegély: a humanitárius fegyveres beavatkozások anatómiája

Törő Csaba még egy állandóan rendelkezésre ENSZ-haderő nélkül is működésbe hozhatja a kol­lektív biztonság fenntartásának rendszerét. Ugyanakkor a nemzetközi béke és bizton­ság helyreállításának „alvállalkozásba adásával" az ENSZ központi szerepének ellátá­sa tagállami cselekvési hajlandóságtól és eseti megfontolásoktól válik közvetlenül füg­gővé. A BT kollektív biztonsági jogérvényesítő döntései csak bizonyos feltételek meg­léte esetén végrehajthatók. Csak akkor, ha a szóba jöhető - megfelelő katonai eszközök­kel és felkészültséggel rendelkező - tagállamok saját egyedi megfontolásaik alapján elég veszélyesnek tekintik a szóban forgó válsághelyzetet és/vagy kellő felelősséget éreznek az őket közvetlenül nem érintő vészhelyzetek elhárításáért.38 A Biztonsági Tanács fegyveres erő alkalmazása során • agresszió visszaverése (Kuvait, 1991); • békemegállapodások végrehajtásának katonai védelme (Közép-afrikai Köztársa­ság, 1996-97) nemzetközi megfigyelők és átmeneti kormányok védelme (Macedó­nia 2001-2003, az IFOR mint nemzetközi „pretoriánusok" Afganisztánban, 2001—) • „második generációs békefenntartás" (Bosznia, 1992-93); • konfliktusok utáni békeépítés (Bosznia - IFOR/SFOR/EUFOR 1995-, Koszovó - KFOR 1999-); • humanitárius védelem és intervenció (Szomália 1992, Libéria 1990-92, Bosznia 1995, Ruanda 1994, Albánia 1997, Sierra Leone 1997-1998, Koszovó 1999, Kelet- Timor 1999-2000) céljával adott előzetes felhatalmazást vagy néhány esetben utó­lagos jóváhagyást. A kollektív biztonság megőrzésének vagy helyreállításának mint határozatokban delegált feladatok - és az azokat megalapozó mandátumok - végrehajtására négy kü­lönböző módon kerülhet sor. A Biztonsági Tanács az elképzelhető legszélesebb körű mozgósítást és tevőleges hozzájárulást elérni kívánó általános felhatalmazást ad a tagállamok összességének. Ezzel a nemzetközi közösség minden tagjának lehetőséget ad egyéni vagy regionális szintű kollektív intézkedések foganatosítására a nemzetközi békét és biztonságot ve­szélyeztető vagy azt megsértő körülmények felszámolása érdekében. Ezt illusztrálták a Kuvait elleni iraki invázióról (1990-ben)39 vagy Bosznia-Hercegovináról a konfliktus első éveiben (1992-ben és 1993-ban) elfogadott határozatok.40 A mandátumot kifejezetten a beavatkozásra kész és azt felajánló államok kapják, amelyek önálló erőként ENSZ irányítás nélkül, csupán a főtitkárral együttműködve lépnek fel. (Például ilyen jogosítványt kapott Franciaország, amely Szenegál részvéte­lével az ottani ENSZ-erők - UNAMIR - megerősítéséig átmeneti időre kapta megbíza­tását egy humanitárius célú erélyes katonai fellépésre.41) A mandátum érvényesen csak a nemzetközi fellépéshez szükséges hozzájárulást fel­ajánló államokra terjed ki - miközben az nincs megjelölve - és a BT kifejezetten üdvöz­174 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents