Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Törő Csaba: Nemzetközi konfliktuskezelési elsősegély: a humanitárius fegyveres beavatkozások anatómiája
Nemzetközi konfliktuskezelési elsősegély: a humanitárius fegyveres beavatkozások anatómiája li és elfogadja valamely tagállam felajánlását a nemzetközi erők fellépésének megszervezésére és vezetésére. Tehát a felhatalmazást azon ország vagy országok csoportja kapja, amelyek a fellépés vezetését magára vállaló állam parancsnoksága alatt vesznek részt a többnemzetiségű erők akciójában. Ezt a megoldást alkalmazta a Biztonsági Tanács Albánia esetében (Hajnal hadművelet, 1997),42 Kelet-Timoron (1999-2000)43 és az Afganisztánnak nyújtott nemzetközi katonai támogatás (ISAF, 2001—) biztosításakor.44 Regionális szerveződéseknek (szervezeteknek vagy biztonsági-védelmi szövetségeknek) a fegyveres erő alkalmazásával járó konfliktusrendezési szerepvállalása kínál lehetőséget a BT határozatainak érvényesítésére. Az alapokmány VIII. fejezetének rendelkezései - 52., 53. és 54. cikkek - kifejezetten felhívják a Biztonsági Tanácsot a kollektív biztonság regionális eszközeinek igénybevételére. A NATO sokáig halogatott, de végül a kellő eréllyel és erővel végrehajtott boszniai katonai beavatkozása 1995-ben, illetve a 2001 augusztusa óta Macedóniában vállalt (és 2003-ban az Európai Unió által átvett) biztosító szerepe bizonyította a BT kényszerítő jogkörei regionális szervezetekhez történő delegálásának előnyeit. Azonban az elmúlt évtized jogi értelemben legvitatottabb humanitárius célú nemzetközi fegyveres beavatkozására - az 1999-es Jugoszlávia elleni NATO-légi háborúra - és még néhány azt megelőző, bár kevésbé feltűnő esetre (Libéria 1990-92 és Sierra Leone 1997-98,) regionális szervezetek előzetes felhatalmazás nélküli kollektív, de egyoldalú akciójaként került sor. Tehát sajátságos módon az alapokmány kínálta egyértelmű illeszkedési lehetőség ellenére, éppen néhány a regionális béke és biztonság fenntartásának érdekében cselekedni „kész és képes" szervezet intézte a leglátványosabb kihívást a nemzetközi biztonság ENSZ-központú jogi rendje ellen. A BT azonban a katonai intervencióik eredményeinek utólagos elfogadásával és határozattal történő megerősítésével a formailag jogszerűtlen lépéseiket a kollektív biztonsági rend keretei közé helyezte.45 Rövid értékelés: az emberiességi beavatkozás mint nemzetközi konfliktusrendezési alapkezelés Közvetlen eredményei Az előző fejezetben felsorolt feltételek együttes megléte esetén a humanitárius célokért végrehajtott fegyveres beavatkozás az egyetlen igénybe vehető megoldás lehet a súlyos és tömeges jogsértések leállítására. Úgy tűnik, hogy a katonai eszközök határozott alkalmazása a látszólagos paradoxon - a humanizmus és a fegyveres erőszak össze- egyeztethetetlensége - ellenére a megfelelő eseti megoldás lehet az emberiességi normák érvényesítésére és tiszteletben tartásuk kikényszerítésére. Ennek érdekében azonban nem elegendő biztosítani a nemzetközi intervenció humanitárius motívumainak 2004. ősz-tél 175
