Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOK - Hamberger Judit: A magyar-szlovák viszony új esélyei
Hamberger Judit A törvény tehát a második kormányzati ciklus (2002 októberétől) egyik fő feszültségforrása lett. 2003-ban a kedvezménytörvény kérdése a legfontosabb politikai témák közé tartozott. A szlovák kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a kisebbség támogatását Magyarország a két állam közötti alapszerződés megfelelő pontjai szerint, államközi szinten bonyolítsa. A kedvezménytörvény kérdésében végrehajtott többfordulós egyeztetés és módosítás ilyen értelmű kompromisszumos eredményt hozott. Az MKP azt az álláspontot képviselte, hogy a törvény által nyújtható kedvezmények és támogatások fontosak a magyarok számára. A státus- vagy kedvezménytörvény ügye azt mutatja, hogy az Orbán-kormány által e törvény miatt feszültté tett viszonyt a szocialista-liberális kormánynak - jelentős kompromisszumok és diplomáciai presztízsveszteségek árán - sikerült enyhítenie. Azt is mutatja, hogy a kész tények elé állítás magyar politikája e viszonyban nem volt sikeres, mert a szlovákiai magyarok képviselőit számos nehéz helyzet elé állította, és a törvényben kitűzött célt sem érte el. Következtetések A magyar kisebbséget védő nemzetpolitika a státustörvény kérdésében negatív hatással volt az MKP kormányzati helyzetére és a szlovákiai magyar kisebbség szlovák megítélésére. A magyar külpolitika minden olyan lépése, amely a magyar kisebbséget védi, negatív reakciókat vált ki a szlovákokból, legyen az akár a folyamatok és problémák elébe menő, aktív politika, akár utólagos, a következményeket kifogásoló magyar kormányzati reakció vagy tiltakozás. A radikális, hangos jobboldali magyar kisebbség- védelem radikálisabb, hangosabb tiltakozást vált ki a szlovák többségből, mint a halkabb, közvetett, kompromisszumképesebb szocialista reagálás. A végeredmény azonban a magyar kisebbség szempontjából ugyanaz. Az MKP kormányzati helyzete alapján azt is megvizsgálhatjuk, mennyit ér a nemzetközi kisebbségvédelem. A szlovákiai magyarok helyzete az 1990-es évek eleje óta a nemzetközi integrációs szervezetek és struktúrák nyomására több területen javult. A szlovákiai magyarok az ideiglenes Moravcík-kormány idején (1993 áprilisától 1994 decemberéig) kapták meg a névhasználati jogot és a kétnyelvű helységnévtáblák használatának jogát. Egyrészt azért, mert a magyar parlamenti képviselők ellenzékből támogatták az ideiglenes kormányt, másrészt azért, mert az önálló Szlovákia az Európa Tanács tagja szeretett volna lenni, és ennek feltétele e két jog törvényi biztosítása volt. A harmadik Meciar-kormány idején, amikor a szélsőbaloldali és a szélsőjobboldali pártok26 a kormánykoalíció tagjai voltak, a magyar kisebbségtől (és a többi, nem nagy számú kisebbségtől) több olyan jogot elvettek, amivel azok előzőleg rendelkeztek.27 A feltűnően magyarellenes intézkedések korrigálását a nyugati integrációs struktú40 Külügyi Szemle
