Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Győri Enikő: A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása
A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása annyi állam támogassa, amelyeknek a lakossága kiteszi az unió népességének háromötödét. A minó'sített többségi szavazás újradefiniálása helyett Málta a nizzai egyezség fenntartását ajánlotta, annak ellenére, hogy a blokkoló kisebbségre vonatkozó ottani formula is hátrányos volt számára. A konvent tervezetében szereplő kettős többség elvével egyetértett, de a többi kis államhoz hasonlóan egyensúlyt kért a lakosság és az államok többsége kettős viszonylatban. Az Európai Tanács állandó elnöki posztjának létrehozásával és a hosszabb elnökségi periódusokkal kapcsolatosan a szigetország a fenntartásait hangoztatta; és a kisebb tagállamok többségéhez hasonlóan a rotáló elnökség - néhány módosításával történő - fennmaradása mellett érvelt. Az unió legitimitásának növelése érdekében Málta azt javasolta, hogy a nemzeti parlamentek - a szuverenitás- és arányosságvizsgálaton túl - a közösségi jogszabálytervezetekkel kapcsolatos véleményüket is az Európai Parlament elé terjeszthessék. Az Európai Alkotmány 2004. június 19-ei elfogadásakor Málta a legnagyobb fegyvertényként azt könyvelhette el, hogy EP-képviselői helyeinek száma 2009-től hatra emelkedik (amikortól a parlament létszáma nem haladhatja meg a 750-et a mai 732-vel szemben). Szintén előnyösnek találta a szigetország, hogy a leginkább húsba vágó témákban (az adózás, beleértve a társadalombiztosítást, a kül- és biztonságpolitika, az alapító szerződések módosítása) fennmarad az egyhangúság kényszere, illetve hogy legalább négy országra van szükség ahhoz, hogy a döntéseket blokkolják a tanácsban. Az alkotmány elkötelezi magát a területi különbségek csökkentése mellett, s hogy a szigetországok egésze is megkaphatja a sziget mint hátrányos helyzetű régió státusát, így Málta a jövőben is részesülhet majd a Kohéziós Alapból. Szintén üdvözölte Málta, hogy 2014-ig lesz saját biztosa az Európai Bizottságban. Máltai javaslatra került bele az is a szövegbe, hogy a megállapodás szerint ugyan ekkor rátérnek az új rendszerre, mely szerint a tagállamok kétharmada képviselteti csak magát mindig a testületben, s a megbízatások rotálnak, de ezt megelőzően még egyszer áttekintik a helyzetet, s egyhangúan döntenek a továbbiakról. Az alkotmány a máltai semlegesség szempontjából nem hoz újat, hisz kül- és védelempolitikai kérdésekben, mint láttuk, amúgy is marad az egyhangú határozathozatal. Az egyetlen csalódása az volt a szigetországnak, hogy a kereszténységre való utalás kimaradt a szövegből. Máltán a jelenlegi álláspont szerint az alkotmányról nem rendeznek népszavazást. A kormány megítélése szerint a belépésről rendezett 2003-as népszavazáson már szóba került az uniós alaptörvény minden olyan vonatkozása, mely Máltát érinti. Külpolitika - Az immár EU-tag Málta akkor lehet sikeres a nemzetközi színtéren, ha egyfajta fejlődési mintát szolgáltat a Mediterráneum többi országa számára, bizonyítva, hogy kis országok is lehetnek sikeresek a globalizáció korában (Calleya 2002, 1. o.). A máltai kormány meggyőződése, hogy a Földközi-tenger medencéjének ismerete fontos hozzáadott érték az EU számára, így a csatlakozástól kezdve ez a máltai külpolitika sarokköve. Az uniónak jobban kell értenie és értékelnie a mediterrán medencét; szoro2004. ó'sz-tél 71
