Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Győri Enikő: A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása
Győri Enikő sabb kapcsolatokat kell kiépíteni vele. Az immár 26 országot összehozó euro-mediterrán partnerségi folyamat végsó' célja nem lehet más, mint a béke és stabilitás övezetének megteremtése. Ez egyben Málta küldetése. Málta abban gondolkodik, hogy közép- vagy hosszú távon a cél Líbiával és Tunéziával egy gazdasági, jóléti együttműködési háromszög kiépítése (Calleya 2002, 12. o.). A mare nostrum iránti elkötelezettségét bizonyítja, hogy pályázik az Euromed ifjúsági platformja, illetve az Európai Beruházási Bank mediterrán részlege székhelyének elnyerésére. Szintén helyet kíván adni az Interparlamentáris Unió égisze alatti Mediterrán Parlamenti Közgyűlésnek (ez utóbbi létrehozását Málta az elsők közt javasolta). Málta a többi semleges EU-országhoz hasonlóan konstruktív szerepet kíván játszani az unió formálódó közös kül-, biztonság- és védelmi politikájában (aktív semlegesség). A szigetország 2004 júliusában kérte felvételét az Európai Védelmi Ügynökségbe. Menekültügy - Máltán a jelenleg hatályos szabályozás szerint minden illegális bevándorlót azonnal letartóztatnak, tehát igen szigorúan bánnak velük.51 Ugyanakkor a menekültek 53 százaléka menekült vagy úgynevezett humanitárius státust kap, s ez az arány a legmagasabb az Európai Unióban (Nexus Bulletin, 2004. szeptember 1.) 2002-ben 1680 volt az illegális bevándorlók száma (igaz, 2003-ban csak 286). 2004 nyarán ez a szám ugrásszerűen megnó'tt, ezért Málta összeurópai megoldás sürget. Támogatja azt a német javaslatot, hogy Észak-Afrikában fogadótáborokat állítsanak fel az EU-ba igyekvő menekültek szűrésére (Nexus Bulletin, 2004. augusztus 29.), illetve hogy kössenek visszafogadási egyezményeket az észak-afrikai államokkal. Málta - Magyarországhoz hasonlóan - az unió külső határai ellenőrzésére szolgáló ügynökség székhelyéül is ajánlkozik mint déli „végvár". Összegzés A kis dél-európai szigetország EU-csatlakozásával több évtizedes belpolitikai vita ért véget. Immár lekerült a napirendről, hogy Máltának az EU tagjának vagy stratégiai szövetségesének kell-e lennie. Az egyszerre európai és mediterrán identitású, sokféle kultúrális hagyománnyal rendelkező állam a sok nehézséggel küzdő föld közi-tengeri medence mintaországává kíván válni, bizonyítandó, hogy csekély méretű és lakosságszámú, belpolitikáját tekintve mélyen megosztott ország is lehet eredményes. Ezt a csatlakozási tárgyalásokon Málta már bizonyította is azzal, hogy számára igen kedvező feltételeket harcolt ki. Ez a tárgyalócsapat felkészültségének volt elsősorban köszönhető, annak, hogy kérelmeiket jól alátámasztották, világos érvrendszert használtak, illetve hogy a szigetország kicsisége miatt az uniónak nem okozott nehézséget engedni. Ezen túl problémáik egyediségével is igen sikeresen operáltak a máltaiak. 72 Külügyi Szemle
