Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)

2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Győri Enikő: A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása

A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása lás. E programmal a gazdáknak a szigetország kedvezőtlen földrajzi fekvésből szárma­zó hátrányait igyekeznek ellensúlyozni, valamint igyekeznek megteremteni a lehető­ségét az „egészséges mezőgazdasági művelésnek" úgy, hogy közben megőrzik az egyedülálló máltai tájat (agrárkörnyezet-védelem). Mindez megkönnyíti, hogy a szi­getország magas védővámokkal körülbástyázott mezőgazdasága modern, az unió pia­caival versenyképes gazdasággá váljon. Az úgynevezett transition facility (az átmeneti időszakra szóló pénzügyi eszköz) révén Málta 2004-ben további 8,9 millió euróhoz jut, s ezt még ki is egészítik 2,9 millió euróval a más új tagállamok által el nem költött pénzek terhére; e források felhasználásához csak 8,52 százalékos állami társfinanszírozásra van szükség. Ezen pénzügyi eszköz olyan cél­területekre irányulhat, mint az adminisztratív kapacitások megerősítése a közösségi jog végrehajtására. Transition facility lesz 2005-re és 2006-ra is (Neivs Bulletin, 2004. július 23.). A szigetország mindezen felül háromszázezer eurót kap az Európai Bizottság Fordí­tási Főigazgatóságától máltai tolmácsok képzésére a Westminsteri Egyetemen; ehhez még az Európai Parlament is külön hozzájárul (jelenleg nagy a hiány felkészült máltai tolmácsokban). Egy 2004. februári európai bizottsági jelentés szerint van esély arra, hogy Málta elveszíti jogosultságát arra, hogy az 1. célkitűzés alá tartozzon. A tíz ország csatlako­zása következtében ugyanis 12,5 százalékkal alacsonyabb lesz az uniós GDP-átlag - ez az úgynevezett statisztikai hatás - (News Bulletin, 2004. február 27.), s Málta a 75 szá­zalékos küszöb fölé kerülhet (jelenleg 72 százalékon áll). Ez belpolitikai szempontból különösen érzékeny, hiszen legkésőbb 2008-ban parlamenti választásra kerül sor, s sze­rencsétlen lenne, ha pont a kampány idején derülne ki, a pénzcsapot Málta számára örökre elzárták. A jelenlegi számítások szerint 2007-13 között még nettó haszonélező marad Málta, de azután valószínűleg már nem lesz szüksége uniós támogatásra, s net­tó befizetővé válik (News Bulletin, 2004. július 20.). Az unió jövőjéről, alkotmányáról folytatott vita - Még a csatlakozás előtt a jobbközép máltai kormány és a Nemzeti Párt delegáltja, Michael Frendo (2004. július óta külügy­miniszter) az EU alkotmányáról 2002-2003 folyamán tanácskozó konventben visszafo­gott, a kialakuló konszenzushoz csatlakozni kész, „követő" módon vett részt. Meg­nyugtatónak találták, hogy a „szélsőséges" vélemények marginalizálódnak, és egyet­értés mutatkozott a tekintetben, hogy Európa nem lesz szuperállam, de nem is degra­dálódik a kormányközi együttműködés valamely korábbi szintjére. A szigetország osz­totta azt a nézetet, mely szerint az unió intézményeit „polgárközeibe" kell hozni. Mál­ta az államok és polgárok Európájában gondolkodik, ahol tudomásul veszik a tagál­lamok különbözőségét, ugyanakkor a nemzetközi politikában megerősítik a szerepét. „Az alkotmány vezérfonalának annak kell lennie, hogyan adhatjuk vissza Európát az embereknek" (de Marco 2004). Az olyan kifejezések használatát, mint a föderalizmus, ebben az összefüggésben kerülni szükséges, mert senki nem tudja, mit kell alatta érte­2004. ó'sz-tél 69

Next

/
Thumbnails
Contents