Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Győri Enikő: A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása
A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása döntésig harcoltak érte. A kompromisszumképtelenséggel felérő hajlíthatatlanságot és kitartást siker koronázta: a szigetország elérte, hogy 2010. január 1-jéig fenntarthassa az élelmiszerekre és a gyógyszerekre a nulla kulcsot, utána pedig bevezeti az áfát, hacsak más tagállam nem tarthatja fenn továbbra is a mentességét. Az átmeneti időszakot Ciprus is kiharcolta magának, de a meghosszabbítás lehetőségét Máltától eltérően már nem kapta meg. Ez azt jelenti, hogy Máltának az Egyesült Királyság és Írország természetes szövetségese lesz, s ügyes taktikázással akár még hosszabb ideig is fenntarthatja majd a mentességét. A nemzetközi és belföldi személyi forgalom, a vízdíj, az új építkezés és a telkek adásvétele továbbra is áfamentes maradhat. A kis- és középvállalkozások bizonyos értékszint alatt szintén nem fizetnek forgalmi adót. A közlekedéspolitikában és a szociálpolitika terén egyaránt négy-négy kérdésben ért el Málta átmeneti időszakot (többnyire a nehézjárművekre, illetve a munkahelyi biztonságra vonatkozó szabályok átültetésére kapott többéves haladékot). Ki kell emelni, hogy - az Egyesült Királysághoz és Ciprushoz hasonlóan - Máltának is felmentése van a heti munkaidő 48 órában történő maximálása alól. A bel- és igazságügyi fejezetben a szigetország kénytelen volt vállalni, hogy vízumpolitikáját legkésőbb a csatlakozás pillanatában az EU-hoz igazítja, vagyis néhány olyan arab országgal szemben vízumkényszert vezet be, amellyel eddig vízummentes forgalmat bonyolított. (Különösen érzékenyen érintette az üzleti köröket a változás Líbia irányában. A líbiaiak a csatlakozás előtt személyi igazolvánnyal utazhattak be az országba, és az Észak-Afrikából beérkező turistaforgalom legnagyobb hányadát ők teszik ki.) Összességében 14 olyan ország van, amelyek polgárai korábban csak vízum birtokában utazhattak be Máltára, s a csatlakozástól kezdve vált szabaddá számukra a forgalom, s 45 azon államok száma, melyek korábban vízummentességet élveztek, de ez számukra 2004. május l-jén megszűnt. Máltán a környezet állapota általánosságban lehangoló; rengeteg probléma vár megoldásra (szeméthegyek öntése a tengerbe, magas károsanyag-kibocsátás, megoldatlan szennyvízelvezetés stb.) Ennek megfelelően a környezetvédelmi fejezetben a máltai kormány számos átmenetikérelem-igénnyel lépett fel, sőt állandó kivételre is igényt tartott. A kérések zöme olyan területekre vonatkozott, melyek esetében a szigetország azonosult ugyan a vonatkozó acquis céljaival, de azok azonnali kivitelezése hatalmas terhet jelentett volna a költségvetésnek, ezért csak a fokozatos megvalósítást tartották reálisnak. Ilyen, végül Brüsszel által is méltányolt kérelmekkel élt Málta a levegőminőség (károsanyag-kibocsátás), a vízminőség és a hulladékgazdálkodás terén. Az egyik legfogósabb kérdés a fejezet tárgyalásakor a mintegy húszezer családot érintő madárvadászat volt. Málta számtalan európai madárfaj telelő- vagy átmeneti pihenőhelye, ugyanakkor ezek befogása vagy lelövése nemzeti sport. A téma tehát érzékeny politikai, nemzeti kérdéssé vált a tárgyalásokon, s elkerülhetetlennek tűnt a zöldek és a vadászok ütközése. Végül sikerült kialkudni egy derogációt, amelynek alapján meghatározott időszakban (tavasszal) 2004. ősz-tél 55
