Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Győri Enikő: A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása
Győri Enikő továbbra is vadászhatnak majd a máltaiak, a befogásról azonban egy bizonyos idő után (2007) kénytelenek lesznek lemondani, új befogási engedélyeket már nem adhatnak ki. A versenypolitika, az állami támogatások kérdése nemcsak Magyarország, hanem a tagfelvételre pályázó országok zöme, így Málta számára is sok fejfájást okozott. A fő gondot az állami hajógyárak és hajójavító műhelyek nem eurokompatibilis szubvencionálása jelentette. A máltaiak arra hivatkoznak, hogy egyrészt a szubvenciók nem a termelés, hanem például a munkások kedvezményes nyugdíjazása, más szociális vagy képzési támogatások céljaira szolgálnak, másrészt pedig a kormány maga is kész az átstrukturálásra (ahogy ez aztán 2003-ban el is indult, lásd később). A szakszervezetek ellenállása ugyan nagy, de a közvélemény már szívesen látná e veszteséges ágazat támogatásának megnyirbálását. Brüsszel végül elfogadta az érveket, így a máltaiak 2008-ig nyertek időt arra, hogy fokozatosan leépítsék ezen iparágak megsegítését. Az unió kikötötte ugyanakkor, hogy „ez semmiképp nem jelenthet majd precedenst a jövőre nézve" (Bayar 2003,63. o.). A külföldi befektetőknek juttatott adókedvezmények tekintetében Máltának a magyarországihoz hasonló problémát kellett megoldania. A kedvezményezett vállalatokkal végül egyenként, minden esetet külön megvizsgálva tárgyaltak és döntöttek az adott könnyítés sorsáról (e szerződéseknek 2011-ig kell kifutniuk, s így a jogbiztonság sem sérül). A regionális és strukturális politikák tekintetében az EU Máltát egy támogatási célrégiónak tekintette, míg a máltai kormány - a gozóiak nyomására - legalább két övezetre kívánta osztani az országot. Végül az egész szigetország az 1. célkitűzés alá nyert besorolást, Gozóra pedig speciális szabályozást értek el (lásd lejjebb). A szakmapolitikai fejezeteken túl a szigetország a nemzeti identitása szempontjából fontos kérdésekre is nagy hangsúlyt fektetett. A máltai nyelv az Európai Unió hivatalos nyelve lett, azaz a százmillió ember által beszélt némettel megegyező státust kapott. A csatlakozási szerződéshez csatoltak továbbá egy nyilatkozatot, melyben az áll, a semlegesség kívül esik az unió illetékességén, az kizárólag a máltai kormány ügye, tehát az EU-tagság nincs káros hatással a szigetország semlegességére. Az abortusz kérdését külön jegyzőkönyv rendezi: az acquis semmilyen módon nem érinti a művi terhességmegszakításra vonatkozó máltai jogszabályokat, tehát a téma szabályozása teljes egészében nemzeti hatáskörben marad.27 A harmincezer lelkes Gozo sziget különleges adottságait, helyzetét nyilatkozat szögezi le: statisztikai szempontból külön régiót képez (NUTS III.), de a strukturális alapok szempontjából Máltával együtt kezelendő (NUTS I. és II.). Gozo lakói speciális kedvezményekre28 is jogosultak, ezáltal is elismerve a kisebbik sziget többszörösen hátrányos helyzetét. Amennyiben ezek közül bármelyik kérdésben a máltai kormány eredménytelen lett volna a tárgyalásokon, az azzal lett volna egyenértékű, hogy a belépésről döntő népszavazáson a polgárok biztosan nemmel szavaznak. A csatlakozás pénzügyi mérlegének elkészítéséhez le kell szögezni, Málta nem részesült a kelet-közép-európai országok EU-tagságra való felkészülését segítő alapokból, azaz sem a PHARE programból, sem a jóval későbbi, a mezőgazdasági felkészülést könnyí56 Külügyi Szemle
