Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Győri Enikő: A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása
Győri Enikő nehéz természeti adottságok leküzdése) máltai mezőgazdaság fennmaradásának szükségességéről, Az Európai Unió tehát a csatlakozás óta közvetlen kifizetésekkel biztosítja a gazdák jövedelmének szinten tartását, segíti az élelmiszeripar átstrukturálását, és finanszírozza a vidékfejlesztési programot. Málta egész területét az unió kedvezőtlen adottságú vidékei közé sorolták be (ez az egyetlen ilyen tagállam) (Bayar 2003, 61. o.), ami szintén pluszforrásokhoz juttatja a gazdákat. A szigetország arra is jogot kapott, hogy öt éven keresztül, súlyos piaci zavarok esetén, tehát ha a külföldi agrártermékek elárasztanák az országot a helyi termékek rovására, akkor a helyzet ellenőrzését kérheti az EU-tól, és rendkívüli piacvédelmi intézkedéseket vezethet be (safeguard clause). A nemzeti kvóták tekintetében számos átmeneti időszakot sikerült kiharcolni a tejtermelés, a sertéshús és az olívaolaj előállítása terén. Várhatóan megduplázódik majd a szőlő termőterülete, és felfelé ível a paradicsomtermesztés. Keserű pirula ugyanakkor, hogy az importszőlőből készült bort Málta csak asztali borként hozhatja forgalomba a csatlakozás óta, tehát át kell címkézni a borospalackokat.26 E téren két év türelmi időt sikerült kialkudni. A halászat nemcsak gazdasági, hanem egyben nemzeti ügy is volt a máltai tárgyaló delegáció számára. Azzal érveltek, hogy a halászati szektor rendkívül kicsi, s alig gépesített a szigetországban. Ezért ha a jóval modernebb felszereléssel rendelkező európai halászok korlátozás nélkül halászhatnának a máltai felségvizeken, akkor az nemcsak egyes halfajok kihalásával vagy az állomány radikális csökkenésével járna, hanem azzal is, hogy eltűnik ez a hagyományos máltai foglalatosság. Azt nem sikerült ugyan elérni, hogy a máltaiak kizárólagosan halásszanak ezeken a vizeken, de az úgynevezett 25 tengeri mérföldes állománymegőrzési övezet (conservation zone) létrehozásával sok aggodalmat sikerült orvosolni. Eszerint nem nőhet a halászat mértéke az övezeten belül, csak az engedéllyel rendelkező halászok dolgozhatnak itt, nem adnak ki új engedélyeket, és a hajók hossza nem haladhatja meg a 12 métert (ez utóbbi révén a máltai halászflotta 94%-a halászhat majd az övezetben). A lampuki nevű, Máltán hagyományosan halászott halfajtát a kormány által kijelölt 130 helyen lehet majd csak kifogni. Ezek közül 110-et a máltai halászok már lefoglaltak, így a külföldieknek igen kicsi „vadászterület" maradt. A lampuki egyébként bekerült azon halak listájára, melyeket túlkínálat esetén ki lehet vonni a piacról, azaz így próbálnak a halászok számára viszonylag állandó jövedelmet garantálni. Az adózás fejezet a máltai kormány számára élethalálkérdésként szerepelt. Brit és ír precedens alapján a tárgyalások során végig jelezték, fenn kívánják tartani az élelmiszerek és gyógyszerek nullakulcsos értéktöbblet-adóját. (Mint láttuk, az áfa 1995-ös bevezetése nagy szerepet játszott a kormány egy évvel későbbi bukásában. Az unióban a minimális áfakulcs öt százalék.). Az EU erre sokáig nem mutatott hajlandóságot, és eleve elutasította a precedensekre hivatkozást. A máltai kormánynak a kivétel elérése a választások közeledtével kulcskérdés, „a túlélés záloga" lett, ezért egészen a koppenhágai 54 Külügyi Szemle
