Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Győri Enikő: A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása
A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása tya a máltai tárgyalódelegáció kezében a tőke-, illetve a munkaerő-áramlás, valamint az agrárkérdések tárgyalásakor. A tőke szabad áramlása fejezetben Málta arra hivatkozott, hogy amennyiben az unió polgárai korlátlanul vásárolhatnának ingatlant a szigetországban, akkor egyrészt a máltaiaknak - a szabad földterület korlátozott volta miatt - nehézséget okozna az otthonteremtés, másrészt az ingatlanárak az égbe emelkednének. Az EU az érvrendszert elfogadta, így Málta tartós derogációt ért el, amellyel a nem helyben lakó külföldiek második lakhelyre szóló ingatlanszerzését nem diszkriminatív módon - a restrikció ugyanis a külföldön élő máltaiakra is vonatkozik - korlátozza. Eszerint Málta uniós csatlakozása után is - és az idők végezetéig - maga döntheti el, engedélyezi-e azoknak az uniós polgároknak, akik nem élnek legalább öt éve bejelentetten a szigetországban, hogy területén második ingatlant vásároljanak. A többi, a szigetországgal párhuzamosan tárgyalást folytató ország e téren, illetve a mezőgazdasági földterületek vonatkozásában is csak átmeneti mentességet kapott. A munkaerő szabad áramlása témájában nem az uniónak, hanem Máltának voltak félelmei a tárgyalások során. Míg a kelet-közép-európai jelölt államok esetében a tizenötök tartottak az olcsó munkaerő beözönlésétől Keletről, addig - tekintettel méretükre - Málta (és Ciprus) semmiféle gondot nem okozott számukra. A két szigetország viszont igenis tartott attól, hogy az ő esetükben az áramlás fordított irányú lesz, tehát hogy Máltára a közeli, gazdasági gondokkal, például magas munkanélküliséggel küszködő Szicíliából érkeznek majd tömegesen a munkavállalók, felborítva ezzel a kicsiny máltai munkaerő- piacot. E félelmet Brüsszel megalapozottnak találta, így Málta a csatlakozástól kezdve hét éven át korlátozhatja az állást kereső uniós polgárok beutazását. Egy a csatlakozási szerződéshez mellékelt közös nyilatkozatban még arra is jogot kapott a szigetország, hogy amennyiben az átmeneti időszak letelte után még mindig gondok mutatkoznak a munkaerő beáramlásával, Málta az uniós intézményeknél keressen gyógyírt. A mezőgazdasági termelők szubvencionálása Máltán a közös agrárpolitika (CAP) által biztosítottnál fajlagosan magasabb volt a csatlakozás előtt, ezért a tét nem a közös kasszához való hozzáférés, hanem a kettő közötti különbség fenntartása volt annak érdekében, hogy a környezetvédelmi szempontból is fontos kicsiny máltai mezőgazdaság meg ne szűnjön (a máltai mezőgazdaság az ország GDP-jéhez kevesebb mint három százalékkal járul hozzá, s a halászattal együtt is csak 2,4 százalékot tesz ki, a foglalkoztatásban pedig mindössze 1,8 százalék az aránya). Ezért a termelői támogatások ügye Máltának kisebb fejtörést okozott, mint a kelet-közép-európaiaknak (a közvetlen kifizetések témaköre náluk nem volt kulcskérdés). A máltai mezőgazdasági termelés az élelmiszer-szükségleteknek csak egyharmadát elégíti ki, s az élelmiszerárak hagyományosan magasabbak az uniós átlagnál (a félelmek tehát az árak várható csökkenéséből, s így a gazdák esetleges tönkremenéséből fakadtak). Brüsszelt sikerült meggyőzni a „sokfunkciós" (erózió elleni küzdelem, foglalkoztatás a családi parcellákon, 2004. ősz-tél 53
