Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Győri Enikő: A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása
Győri Enikő E belső adottságokból két további magyarázat adódik. Az egyik, a szigetországnak sikerült elhitetnie, hogy Málta „más": nem terheli a kommunizmus öröksége, ha döcögősen is, de működő piacgazdasággal rendelkezik, és jóval magasabb az életszínvonal. Más szigetország mivolta és kicsiny mérete miatt is; egyedülállóak a problémái, ezek egyedi kezelést igényelnek, így kivételt érdemel bizonyos uniformizáló szabályok alól.24 A másik ok az angolszász közigazgatási hagyományban és kultúrában rejlett. A tárgyalások légköre nem volt idegen a többnyire brit (és amerikai) elit iskolákban tanult máltai vezetés számára. A tárgyalásokért a fő felelősséget a külügyminiszter, Joe Borg viselte, de a főtárgyaló az a Richard Cachia Caruana volt, aki évtizedeken át Fenech Adami miniszterelnök mellett tevékenykedett annak legfőbb bizalmasaként, személyi titkáraként. Az általa irányított úgynevezett szűk körű tárgyalódelegáció (core negotiating group) rajta kívül Málta brüsszeli EU-nagykövetéből, a külügyminisztérium EU-igazgatóságának vezetőjéből és a külügyminiszter személyi titkárából állt. Munkájukat a Miniszterelnöki Hivatalban helyet kapó titkárság segítette, valamint témától függően a tárcák képviselői. Cachia Caruana végig remekül taktikázott és kamatoztatta kiváló képességeit.25 Végül a sikerességhez elengedhetetlen volt az Egyesült Királyság (s néhány esetben Olaszország) támogatása, s az Európai Bizottság együttműködése. Tekintettel az erős belpolitikai megosztottságra, a tárgyalások előrehaladtával a sikeres belépés már nem csak a máltai kormánynak, hanem a bizottságnak és a tagállamoknak is a szívügyévé vált. Egyetlen másik jelölt államban sem kampányolt olyan vehemensen a csatlakozás mellett sem az Európai Bizottság, sem a tagállamok, mint Máltán. Málta összesen 77 kérdésben kapott állandó vagy átmeneti kedvezményt az acqnis commu- nautaire alkalmazása alól ( www.mic.org.mt ). A magas szám a máltai tárgyalócsapat ügyességét bizonyítja. Meggyőző erővel tudták ugyanis előadni kéréseiket az Európai Bizottságnak; érvrendszerük mindig bizonyos belpolitikai vagy szociális problémákon alapult, függetlenül attól, hogy azok valóban megalapozottak voltak-e. Fontos hivatkozási alap volt végig az ország mérete is: a kicsiséggel Málta igen eredményesen operált, azaz mindig sikerült megmagyarázni, hogy bizonyos uniós szabályok átvétele alól miért kell felmenteni a szigetországot. Egyes esetekben azzal indokolták a mentességi kérelmet, hogy az amúgy sem kerül semmibe az EU-nak. Másszor pedig azon alapult a máltai érvrendszer, hogy pontosan az uniós szabály alkalmazása alóli felmentéssel lehet elérni a szigetország esetében az acquis célját (Pace 2003, 3. o.). Nemegyszer hozakodott elő Málta eredményesen azzal a fegyverrel is, hogy egy bizonyos témakör olyan fajsúlyú politikai kérdés, hogy engedmények kicsikarása nélkül megbukik a csatlakozás, azaz a máltaiak el fogják utasítani a belépésről szóló szerződést. A méretre és a várható súlyos szociális következményekre való hivatkozással sikerült Máltának eredményeket elérnie több kulcsfontosságú fejezet tekintetében. A kis, behatárolt földterület, a csekély számú lakosság és a nagy népsűrűség volt az ütőkár52 Külügyi Szemle
