Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Győri Enikő: A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása
A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása tinbarát irányvonalához képest. (Nem hivatalosan azonban továbbra is hallhatók az izraeli megtorlási politikát elmarasztaló megnyilatkozások.) A máltai külpolitika harmadik kiemelt területe a nemzetközi szervezetekben történő tevékeny szerepvállalás, amelyekben a kicsiny diplomáciai hálózattal rendelkező, politikai, védelmi vagy gazdasági integrációhoz korábban nem tartozó Málta méretéhez képest mindig erősen hallatta a hangját. Kiemelten aktív szerepet játszott a szigetország annak idején a 77-ek csoportjában, az el nem kötelezett mozgalomban, de az EBESZ előfutár EBEÉ-ben21 is. Ugyanígy aktív a nemzetközi tengerészeti intézményekben (például UNCLOS-ban22). Málta olyan helyzet létrejöttét óhajtja, amelyben a nemzetközi közösség kész az erre egyedül igazán hivatott ENSZ kezébe helyezni az egyetemes békéért és biztonságért viselt felelősséget. Az EBESZ-ben sürgeti, hogy abba minél szorosabban kapcsolódjanak be a mediterrán partnerek, és az EBESZ mintájára szervezzék meg a Mediterrán Biztonsági és Együttműködési Értekezletet. Az EBESZ máltai vélemény szerint olyan komparatív előnyökkel rendelkezik, amelyek révén leginkább alkalmas arra, hogy a biztonságról folytatott párbeszéd fóruma legyen Európa, illetve Izrael és egyes arab államok között. Legalább ugyanilyen jelentőséget tulajdonít a barcelonai folyamatnak (Euro-Mediterranean Partnership23); ebben és még néhány más földközi-tengeri regionális fórumban egyaránt kezdeményező szerepet vállal. Málta évek óta szorgalmazza, hogy dolgozzák ki a térség stabüitási paktumát. Máltán kiemelt jelentősége van az ország semlegessége kérdésének. A kormány a semlegességet rugalmasan, az ellenzék mereven, de mindkettő pillanatnyi politikai érdekeinek megfelelően értelmezi. A kormány a semlegességet az uniós tagsággal, illetve annak formálódó védelmi dimenziójával is összeegyeztethetőnek tartja, és a már tagságot nyert semlegesek példájára hivatkozik. A kormány elkötelezte magát az ESDP- ben való részvétel mellett, egy könnyűgyalogos-szakaszt is felajánlva. A kicsiny Málta - leendő tagállamhoz méltóan - folyamatosan fejleszti diplomáciai képviseleti hálózatát; az utóbbi években Stockholmban és Koppenhágában, 2004 elején pedig Budapesten nyitott nagykövetséget. Málta koppenhágai alkuja Málta uniós csatlakozási tárgyalásai azt bizonyítják, hogy egy kis állam nem eleve elrendeltetetten esélytelen egy nálánál jóval nagyobb és erősebb országcsoporttal való tárgyalás során (Pace 2003, 3. o.). A szigetországnak maximálisan sikerült érdekeit érvényesítenie, s talán a legjobb alkut kötötte Koppenhágában. Ez több okra vezethető vissza. Az első magyarázat a tárgyalások természetéből adódott. A felvételi eljárás kétoldalú alapon, kormányközi konferencia keretében folyt (a tizenötök, az Európai Bizottság vezetésével a jelölt országgal szemben), s a jelöltek között emiatt - no meg a szinte folyamatos rivalizálásból kifolyólag - nem tudtak tartós szövetségek kialakulni. A kis Máltának tehát nem kellett szövetségesekhez alkalmazkodnia, így ügyesen operálhatott belső adottságaival. 2004. ősz-tél 51
