Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Győri Enikő: A megosztottság nem akadálya a sikerességnek - Málta EU-csatlakozása
Győri Enikő kai bíró hajójavítás, hajóépítés volt a fő megélhetési forrás. Ezek mind a nyolcvanas, kilencvenes évek tipikus válságágazatai voltak, nem véletlen tehát, hogy az egész gazdaság rövid idő alatt válságba került. Az ellenzéki Nemzeti Párt és hívei ellenezték az államosítást, az állami szektor térhódítását. A néhány tucat család tulajdonában levő máltai magángazdaság forrongott, s nem látta biztosítottnak sem a saját, sem az ország jövőjét a munkáspárti kormányokkal. A politikai színtér tehát súlyosan megosztottá vált.15 Az 1981-es választások botrányos körülmények között zajlottak. A Mintorf-kormány úgy alakította át a választókerületek határait, hogy hiába szerezte meg a szavazatok többségét az ellenzék, mégis a Munkáspártnak jutott több parlamenti mandátum. Az országon politikai és gazdasági instabilitás és bizonytalanság lett úrrá; a Nemzeti Párt tiltakozásul egy évignem jelent meg a törvényhozásban. Végül a Munkáspárt kénytelen volt engedni: úgy módosították az alkotmányt, soha többet ne fordulhasson elő, hogy a szavazatok többsége nem jelent egyben mandátumtöbbséget is. A politikából arcmentési szándékkal kivonuló, de a háttérből továbbra is irányító Mintoff helyét a kormányfői székben 1984-ben Car- melo Mifsud Bonniéi vette át. A katolikus egyház e korban játszott szerepéről is érdemes pár szót ejteni. A Munkáspárttal a legendás máltai érsek, Sir Michael Gonzi16 először akkor került szembe, amikor a párt még a Nagy-Britanniába való teljes integrálódást tűzte zászlajára az ötvenes évek végén. A Dom Mintoff és a máltai egyházi vezető közötti viszony akkor sem javult, amikor a munkáspárti kormány a keleti blokk felé nyitott; az egyház érthető okokból aggódott Málta esetleges fokozódó szekularizációja miatt.17 Gonzi vezetésével a katolikus egyház nyíltan kifejezésre juttatta ellenérzéseit a munkáspárti hatalomgyakorlással és külpolitikai irányvonallal szemben. Út a csatlakozásig, fejezetről fejezetre - a koppenhágai csomag Máltára vonatkozó tartalma A csatlakozás közvetlen politikai előzményei Máltán a belpolitikai viták homlokterében a függetlenség óta az Európai Közösséggel, majd unióval ápolt viszony állt. Az EU-csatlakozáshoz való hozzáállás mély törésvonalat jelentett a társadalomban és a politikai erők között: a Nemzeti Párt mindig is a belépés pártján állt, míg a Munkáspárt hevesen ellenezte azt, s egy lazább együttműködést képzelt (képzel) el a közösséggel („mediterrán Svájc" elmélet, lásd később) (Győri 2004,336. o.). Az NP belpolitikai intézkedéseit kormányon a minél problémamentesebb csatlakozás vágya vezérelte, a Labour pedig - mivel a csatlakozás helyett csak a lehető legszorosabb, a tagság előnyeit előnyeit biztosító, de hátrányait kiküszöbölni igyekvő - partnerségi megállapodás kötését javasolta az unióval, jórészt ellenezte ezeket a lépéseket. 46 Külügyi Szemle
