Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Gazdag Ferenc: Nonproliferációs kérdések az Európai Unió politikájában
Nonproliferációs kérdések az Európai Unió politikájában fejezetten benne volt a 942III. mellékletében. A másik kritérium a beszerző ország emberi jogainak és belső helyzetének elemzése, a regionális béke megőrzése, biztonság és stabilitás, a tagállamok, területük, a szövetségesek nemzeti biztonsága és a beszerző ország magatartása a nemzetközi közösség irányában. További kritérium lett a lisszaboni ET-csúcs után az adott export hatása a beszerző ország gazdaságára. A fenti kritériumok világos és kifejezett referenciája azonban hiányzik, ezért a 942- es határozat ki van téve annak a kritikának, hogy emiatt a gyakorlati hatása elhalványul. A rendeltetési országban az emberi jogok respektálása esetében ennek a hiánya különösen problematikus, tekintettel az EK és harmadik országok által kötött társulási egyezmények emberi jogi klauzuláinak növekvő gyakorlatára. Ez a hiány még inkább kérdéses egy olyan unióban, amely „az emberi jogok és alapvető szabadságok, a demokrácia és szabadság alapelvein nyugszik". Ráadásul Amszterdamban megerősítették ezt a passzust azzal, hogy ha egy tagállam „komolyan és állandóan" megszegi ezt a szakaszt, akkor vele szemben felfüggeszthetők a szerződésből származó jogai. Ami a regionális békét, biztonságot és stabilitást illeti, például Németország igazolhatja az exportkorlátozásait Irakba, míg egy másik tagállam simán exportálhat ugyanoda?50 Nem kérik meg a tagállami hatóságokat, hogy vegyék tekintetbe a Líbia elleni állításokat, ha például a könnyen adaptálható technológia exportja vegyi fegyverek előállításához vezethet? Tisztázni kell még egy fontos dolgot. Pozitívnak is tekinthető egy kritérium kidolgozása, amelynek alapján az V. cím szerinti eszköz exportengedélye kiadható. Ez az érv úgy mutatja be ezeket a kritériumokat, mint egy tagállam központi paramétereit annak meghatározására, hogy a közbiztonsága fenyegetve van-e. Tehát ezeknek a kritériumoknak az V. cím szerinti eszközökbe ültetése jelzésnek is tekinthető arra, hogy a vonatkozó területen a nemzeti megközelítést felváltja a közösségi. Amellett is lehet érvelni, hogy egy ilyen lépés az uniós külpolitika fejlődését tükrözi, ami több, mint 15 nemzeti külpolitika, de kevesebb, mint egy uniós külpolitika. Mindenesetre a 942-es III. mellékletében kidolgozott kritériumok úgy lettek szövegezve, hogy közösségi alapon nincsen lehetőség a biztonság és külpolitika fenyegetésének definiálására. A fentiekből kitűnik, hogy a 942-es határozatban kifejezetten említett kritériumok korlátozott gyakorlati jelentősége és a nemzeti magatartás nemzetközi környezete alapvető paramétereinek halvány referenciái komolyan aláaknázták a létrehozott szabályozás hatékonyságát. További problémát jelentett a jogi formula, amelynek keretében a kettős felhasználású termékek exportjának közös szabályozása létrejött. Arra a kérdésre, hogy a közösségi jogrend vagy a CFSP a megfelelő keret, megoldásként végül egy, a kettő kombinációjából álló rendeletet és az V. cím szerinti intézkedést alakították ki. Ennek a megközelítésnek felel meg a 301. cikk harmadik országokkal szembeni gazdasági szankciókról szóló rendelkezése is, amely szerint az V. címnek megfelelően elfogadott common positiont közösségi rendelet hajtja végre. A fenti megközelítések közti ha2004. ősz-tél 23
