Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Gazdag Ferenc: Nonproliferációs kérdések az Európai Unió politikájában
Gazdag Ferenc tázó látogatásokról (clarification visit) valamint a részes államok közötti technikai együttműködésről. A részes államok közül néhány nem elégedett meg a BTWC eredményeivel, hanem további biztosítékokat keresett a biológiai fegyverek proliferációjának megakadályozására, s ennek érdekében szorosabb exportellenőrzést (export control) vezetett be a potenciális biológiai harcanyagok és a hordozóeszközök átadására vonatkozóan. Az 1985-ben létrejött Ausztrália-csoport (Australia Group) azoknak az államoknak a nem hivatalos társulása, amelyek a biológiai és vegyi fegyverek gyártásához használható anyagok nemzeti exportellenőrzését kívánták harmonizálni. E csoport állítja össze és frissíti azt a kilencvenhárom kórokozó anyagot és toxint tartalmazó a listát, amely részletesen felsorolja az emberekre, állatokra és növényekre káros biológiai anyagokat és a biológiai fegyverek gyártásához szükséges felszereléseket. A részes államok a felsorolt anyagok és felszerelések exportját ellenőrizve megbizonyosodhatnak arról, hogy az ellenőrzött anyagokat nem használják-e fel biológiai fegyverprogramokban. 2003 végére 151 állam írta alá és ratifikálta s további 16 aláírta, de nem ratifikálta a BTWC egyezményt. A BTWC legláthatóbb hiányossága a szerződés betartását ellenőrző szervezet hiánya. Ha egy részes állam úgy dönt, hogy az egyezmény aláírása ellenére biológiai fegyverkezési programba kezd, csak indirekt eszközök állnak rendelkezésre e tevékenységének akár a felderítésére, akár az egyezmény betartatására. A szervezet ötödik felülvizsgálati konferenciáján az amerikai delegátus nyíltan az egyezmény megsértésével vádolt öt jelen lévő országot - Iránt, Irakot, Eszak-Koreát, Szudánt, Szíriát - és Líbiát.26 Elsősorban az amerikai politika akadályozta meg, hogy az ugyanerre a felülvizsgálati konferenciára elkészített, az OBWC mintáját követő, jogilag kötelező eszközöket bevezetni készülő biológiai fegyvertilalmi szerződés szervezete létrejöjjön.27 A biológiai fegyverekre vonatkozó 1971-es megállapodás mellett szinte észrevétlen maradt, hogy a vegyi fegyverekre vonatkozó tárgyalások egy tapodtat sem haladtak előre. Az okok között említhető, hogy a harcászati helyzetekben kiválóan alkalmazható vegyi fegyverekkel kapcsolatban gőzerővel folytak a kísérletek, s jelentősebb balesetek sem kísérték a fejlesztéseket.28 A viták nemzetközi szinten az iraki-iráni háború során az iraki fél által alkalmazott vegyi fegyverek miatt éledtek újra, s a tárgyalások 1984-ben vezettek el egy szerződés szövegéig, amelyet ténylegesen a szovjet-amerikai egyeztetések formáltak a végső állapotra. A vegyifegyver-tilalmi egyezmény (Chemical Weapons Convention - CWC) aláírására 1993-ban került sor. Az egyezmény kimondja a vegyi fegyverek megszerzésének, kifejlesztésének, felhalmozásának, átadásának és használatának tilalmát. Az egyezmény 1997. április 29-én, a 65. megerősítő okirat letétbe helyezése után életbe lépett. Az egyezmény elrendelte a meglévő vegyifegyverkészletek megsemmisítését 2007. április határidővel. Az aláíró államok kötelezettséget vállaltak, hogy nyilatkoznak arról, rendelkeznek-e ilyen eszközökkel és képességekkel, s arra vonatkozóan is információkat kell szolgáltatniuk, hogy az ország vegyipara 10 Külügyi Szemle
