Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)

2004 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Gazdag Ferenc: Nonproliferációs kérdések az Európai Unió politikájában

Nonproliferáciős kérdések az Európai Unió politikájában gyárt-e olyan anyagokat, amelyek alkalmasak vegyi fegyverek előállítására. A nyilat­kozatokat évente meg kell újítani. Ez az egyezmény az első olyan multilaterális megállapodás, amelynek betartása nem csupán a részes államok kötelezettségvállalásán, hanem kiterjedt ellenőrzési rendszer működésén alapul. A feladatra létrehozott nemzetközi szervezet - Vegyifegy- ver-tilalmi Szervezet (OPCW - Organization for the Prohibition of Chemical Weapons)- folyamatosan vizsgálja az éves nyilatkozatban bejelentett adatok valódiságát mind a katonai, mind a civil ipari szférában. Az Irak-Irán közötti háború tapasztalatai, a délkelet-ázsiai térségben folyó fejleszté­sek, a fejlesztésekben részt vállaló nyugat-európai vállalatok beszállításai arra ösztö­nözték a fejlett vegyiparral rendelkező nyugat-európai országokat és az USA-t, hogy egy külön ellenőrzési rendszert is kiépítsenek. így került sor 1985-ben az úgynevezett Ausztrália-csoport létrehozására. Ez az informális csoportosulás a vegyi és biológiai fegyverek kifejlesztését célzó programokhoz szükséges alapanyagok, biológiai toxinok és kórokozók, valamint a biológiai és vegyi fegyverek készítéséhez használható egyéb eszközök exportjának nemzeti felügyeletét hangolja össze. A csoport ellenőrzési listá­kat állít össze az alapanyagokról, felszerelésekről, gyártási eljárásokról és berendezé­sekről, valamint a technológiákról. A csoport tagjai igyekeznek összehangolni export- tevékenységüket, megakadályozandó, hogy a proliferátor országok kijátsszák a külön- külön alkalmazott nemzeti intézkedéseket. A CWC-t 2003 végéig 154 állam ratifikálta, s további 25 állam aláírta, de nem ratifi­kálta. Bár az EU valamennyi tagállama részese mind a CWC-nek, mind a BWC-nek, az EU figyelme csak a 2001. szeptemberi terrortámadás után fordult közvetlenül a biológiai és ve­gyi terrorizmus felé. Az Európai Tanács 2001. októberi 19-i, Genfben tartott ülésén a tanács további lépések szükségességét vizsgálta a biológiai, vegyi és radiológiai fegyverek jelen­tette fenyegetéssel szemben, s felszólította a bizottságot egy tagállamok közötti program kidolgozására.29 Továbbá felállítottak egy egészségbiztonsági bizottságot (Health Security Committee - HSC) 2001. október 26-án. A bizottság az egészségügyi minisztériumok ma­gas rangú tisztviselőiből áll, s mint együttműködési szervezet működik az olyan esetek­ben, amikor akár terroristák, akár bűnözők patogéneket vagy toxikus anyagokat használ­nak. Az egészségügyi miniszterek 2001. november 15-i ülésén a bizottságot felkérték egy akcióprogram kidolgozására a biológiai és vegyi fenyegetések elleni felkészülés és együtt­működés biztosítására. A prioritások a tagállamok közötti konzultáció megkönnyítésének mechanizmusára, az elérhető laboratóriumok listájának pontosítására, a rendelkezésre ál­ló szérumok, vakcinák, antibiotikumok és egyéb ellenanyagok listáinak összeállítására, az elérhető szakember- és orvoshálózat kialakítására irányultak.30 Az egészségbiztonsági bizottság 2001. december közepére kidolgozott egy progra­mot Biological and Chemical Attacks and Threats (BICHAT) névvel, amelyet 2002 májusá­2004. ősz-tél 11

Next

/
Thumbnails
Contents