Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE - Boros Ferenc: Anton Hykisch : Ne féljünk a világtól
Könyv- és folyóiratszemle talomra került csehszlovákiai politikai elit a háborús bűnösség bélyegét egy egész közösségre rásütötte, s ezzel a rendszer demokratikus és civilizációs alapjait rendítette meg. Időszerű lenne, hogy a szlovák kormány határolja el magát a kollektív bűnösség elvét megtestesítő dekrétumoktól, valamint nyújtson anyagi kárpótlást az érintetteknek! A törvények utólagos eltörlése igazi elégtétel volna mind a Csehországból embertelen körülmények között elűzött szudétanémetek, mind a felvidéki magyarok számára. A Benes-dekrétumok kollektív bűnösségre vonatkozó passzusainak megítélése nem jogi, hanem politikai kérdés, így ezek visszavonása a szlovák parlament által nem jogi, hanem erkölcsi gesztus lenne. Az európai uniós csatlakozás után nehéz lesz a népek együttműködését az új Európában elindítani a dekrétumok jogi rendezése nélkül. Ha ez nem történik meg, örökre tövis maradhat a népek szívében. A szlovák-magyar közös múlt újragondolásának is ez kell hogy legyen a kiindulópontja. janek István Ne féljünk a világtól („Útikalauz" a globális gondolkodáshoz) (Anton Hykisch: Nebojme sa sveta [Sprievodca globálnym myslením] Lizard, Bratislava 2001. 371 o.) A nton Hykisch (1932-), szlovák író, publicista (26 könyv szerzője), egyetemi tanár, többévi politikusi és diplomáciai tapasztalattal a háta mögött népszerű munka megírására vállalkozott a világfejlődésnek szinte minden részletét átható globalizálódás kérdéséről. Széles horizontban tárja elénk a XXI. század minden emberét joggal foglalkoztató kérdést, hiszen az olyan jelenségek, mint az energetika válsága, a nukleáris fenyegetettség, a globális felmelegedés és más világméretű problémák mindenkit érintenek. Felteszi a kérdést, hogy a világban végbemenő globális fejlődés mennyiben jelent veszélyt, ugyanakkor hozamot az emberiség számára, hogyan kell fogadnunk, alkalmazkodnunk, előnyeivel élni, negatív hatásait leküzdeni, lebontva ezt egy olyan kis országra is, mint amilyen a szerző otthona. Lenyűgöző képet vázol fel a mai bonyolult világról, miközben igyekszik cáfolni a gyakran előforduló felszínes megítéléseket és gondolkodásmódot. Nem démonizálja a globalizációt, de azt az emberi kultúra, civilizáció olyan szerves részének tekinti, amely egyben a kölcsönös megismerésre, versengésre és együttműködésre ösztönöz. Elemzése a globális gondolkodást igyekszik elősegíteni, ehhez útikalauzként ajánlja a széles publikum számára írt munkáját, különösen a szlovák ember számára, mondván, hogy az önállóvá vált Szlovákiának és a szlovák embereknek, ahogy ezt az elmúlt évek tapasztalatai mutatják, 274 Külügyi Szemle
