Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE - Arday Lajos: E. J. Guszkova : A jugoszláv válság története
A jugoszláv válság története zérségüktől, orvlövészeiktől és horvát-bosnyák sorstársaiktól. Megismétlődik a korábbi vád: „...Izetbegovic mesterségesen tartotta fenn Szarajevó ostromát", hogy azt kihasználja saját javára. A vásártéri vérengzést a muzulmánok szervezték meg 1994 februárjában, hogy a szerbeket vádolva megszerezzék a nemzetközi szervezetek támogatását (263., 306. o.). A blokád és a tűz alatt tartás valós szerb indítékai is megjelennek: • lekötni a muzulmán erőket, hogy ne fordulhassanak a szerbek lakta elővárosok és vidékek ellen; • rákényszeríteni a nemzetközi közösséget a város felosztására, megtartva ezzel az ipari kapacitások egy részét. A külső tényezők között olvashatunk 50 ezres hor- vát haderőről, húszezer külföldiről a muzulmánok soraiban, 300 millió dolláros hadfelszerelésről Szaúd-Arábiából, de a nyolcezres orosz-ukrán „önkéntes" egységnek csak a parancsnokáról, aki szerint „ ...a szerbek úgy mennek a háborúba, mint a munkába" (283. o.). A Srebrenicánál történtek igazolása: stratégiai fontosságú összeköttetést biztosított volna a koszovói muzulmán albánokkal. Az ott „eltűnt" hét-nyolcezer muzulmán férfi „sorsáról senki nem tud", csak Izetbegovic volt arról meggyőződve, hogy megölték őket a szerbek (256. o.). Kizárólag felégetett szerb falvakról és koncentrációs táborokba zárt szerb tízezrekről esik szó. A bosnyák-horvát föderáció létrejötte amerikai nyomásra történt, hogy megakadályozzák az iszlám behatolását Európába, s nyomást gyakoroljanak a szerbekre. A boszniai szerb haderő összeroppanásának okai: • NATO-bombázás, a szerb katonai objektumok, összeköttetés „kegyetlen megsemmisítése"; • nehézfegyverzetük ENSZ-ellenőrzés alá helyezése; • tökéletes muzulmán-horvát együttműködés; • a belgrádi és a boszniai szerb vezetés, Milosevic és KaradDic viszonyának megromlása, határzár; Belgrádban a neokommunista, Páléban a csetnik-monarchista irányzat felülkerekedése (316. o.); • ellentétek a palei és a banja-lukai, a katonai és a polgári vezetés között; • védhetetlenül hosszú határok; • a katonai és diplomáciai támogatás teljes hiánya - ez a Jelcin-Kozirjev-i orosz politika nyílt bírálata. A háborús évek mérlege: „...Bosznia-Hercegovina a háború előtt gazdaságilag béna volt; a háború után halott" (271. o.). 2,5-3 millió embernek kellett elhagynia lakhelyét; a 800 ezer szerbre és félmillió horvátra vonatkozó adat elfogadható, de az elűzött muzulmánok száma jóval meghaladja a közölt 800 ezret; a 200 ezer halott csaknem egésze muzulmán - ezek az idézett forrásokban mint „békés lakosok" szerepelnek (317. o.). Az etnikai tisztogatás méreteire és irányultságára jellemző, hogy Észak-Bosznia muzulmán népessége a tizedére, keleten és délen alig több mint századára csökkent a boszniai szerb köztársasághoz tartozó területeken (319. o.). 2004. tavasz-nyár 263
