Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 1-2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Vida István - Zseliczky Béla: Az 1945. június 29-i szovjet-csehszlovák szerződés Kárpátaljáról
Az 1945. június 29-i szovjet-csehszlovák szerződés Kárpátaljáról. Benes arra kéri Molotovot, közöljük a számunkra megfelelő megfogalmazást. Molotov azt mondja, hogy Benes maga is kitűnően meg tudná ezt fogalmazni, annál is inkább, mert ez számára nem új probléma, sokszor megfogalmazta már álláspontját. Masaryk megkérdezi, közzéteszik-e ezt a nyilatkozatot. Molotov azt mondja, hogy természetesen nem, csak egymás között kell tisztáznunk a kérdést. Benes kijelenti, hogy álláspontja azonos lesz valamennyi csehszlovák politikai párt e kérdésben vallott álláspontjával, Erről meg van győződve, s amikor megérkezett Prágába javasolni fogja, hogy fogalmazzák meg ezt a határozatot, s ő kiáll érte. O csak azt szerette volna, a Szovjetunió értsen egyet azzal, hogy a Szlovákia és Kárpátalja közti jelenlegi határ marad a Szovjetunió és Csehszlovákia közti határ azután is, amikor Kárpát-Ukrajna csatlakozik a Szovjetunióhoz. Molotov elvtárs azt mondja, egyértelmű hogy a határnak ugyanott kell húzódnia, ahol ma Szlovákia és Kárpát-Ukrajna között húzódik. Fierlinger rávilágít, hogy amikor Benes arról beszél, hogy a csehszlovák parlament támogatni fogja a kérdésnek ezt a megoldását, akkor a nemzeti bizottságról53 van szó, amelyet azonnal összehívnak, ha egész Csehszlovákia felszabadult. Benes hangsúlyozza azonban, hogy ezt a kérdést kizárólag Csehszlovákia és a Szovjetunió között kell rendezni. Molotov elvtárs csatlakozik ehhez, hangsúlyozva, hogy milyen fontos így állni a kérdéshez. Benes azt mondja, hogy Kárpát-Ukrajna csatlakozása a Szovjetunióhoz két szempontból fontos Csehszlovákia számára, először: a Szovjetunió Magyarország szomszédja lesz, másodszor: a Szovjetunió túllép a Kárpátokon. Molotov elvtárs megerősíti, hogy ilyen körülmények között a németek kétségtelenül békésebbek lesznek majd, s még inkább a magyarok. A továbbiakban Molotov elvtárs rávilágít, hogy amikor 1944. szeptemberében Horthy képviselői megérkeztek Moszkvába, akkor ő (Horthy) a levelében azt írta, hogy nem ismerte Molotov elvtárs azon nyilatkozatát, miszerint a magyarokat semmilyen veszély nem fenyegeti a Szovjetunió részéről. Ezen álláspontunk bebizonyítására beleegyeztünk abba, hogy állítsuk le a Magyarország elleni támadást, azért, hogy lehetővé tegyük Horthy számára csapatainak Budapestre történő visszavonását.54 Ha most a Szovjetuniónak közös határa lesz Magyarországgal, a magyarok kétségkívül csendben maradnak majd. Benes a továbbiakban hangsúlyozza, hogy Csehszlovákia számára a közös határ az egész állam biztonsága szempontjából fontos, másrészt fontos a nemzetiségi kérdés megoldása szempontjából. Molotov elvtárs hangsúlyozza, hogy a kérdés ilyen megoldása nyugalmat teremt az Ukrán Szocialista Köztársaságban, önbizalmat ad a Szovjetuniónak is, Csehszlovákiának is. Benes megkérdezi, milyen formában kellene megtenni ezt a nyilatkozatot. Molotov elvtárs azt mondja, hogy levelet kellene írni Sztálin elvtárnak, amire ő a szovjet kormány nevében válaszol. Molotov elvtárs megkérdezi, aláírhatnak-e erről valamiféle egyezményt. Benes és Fierlinger azt mondják, hogy jobb lenne a levélforma. Benes megígéri, hogy küldenek egy ilyen levelet.55 (...) 2004. tavasz-nyár 249
