Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - Schweitzer András: Jeruzsálem nemzetközi jogi státusa - politikai dokumentumok és értelmezések
Jeruzsálem nemzetközi jogi státusa - politikai dokumentumok és értelmezések Husszein király bejelentése Ciszjordánia és Jordánia különválásáról és a palesztin Függetlenségi nyilatkozat 1988. július 30-án Husszein jordán király feloszlatta a parlamentet, megszüntetve ezzel Ciszjordánia - 1967 után természetesen csak elviekben létező - parlamenti képviseletét,14 egy nappal később pedig hivatalosan bejelentette Jordánia és Ciszjordánia jogi és közigazgatási különválását. Egyetlen kivételt a muszlim szent helyek feletti felügyeleti jog fenntartása jelentette. A jordán lépéstől nem függetlenül a Palesztin Nemzeti Tanács Algírban tartott 19. ülésén, 1988. november 15-én kikiáltotta a palesztin államot Jeruzsálem fővárossal, ezzel a szöveggel: „Ezennel természeti, történelmi és törvényes jog, illetve a hazájuk szabadságának és függetlenségének védelmében generációk sorának áldozathozatala alapján; Az Arab Csúcstalálkozók által elfogadott határozatok végrehajtásaként, és bízva a felhatalmazásban, melyet a nemzetközi legitimitás ad, amint az az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozataiban 1947 óta megtestesül; És a palesztin arab nép jogainak, önrendelkezésének, politikai függetlenségének és területe feletti szuverenitásának megvalósításaként, a Palesztin Nemzeti Tanács, Isten nevében, és a palesztin arab nép nevében, ezennel kikiáltja Palesztina Államot palesztin területeinken, Jeruzsálem (Al-Kudsz, As-Sarif) fővárossal." A független palesztin államot az arab országok elismerték ugyan, de a nemzetközi közösség nagy része nem. Az új palesztin állam elfogadáshoz egyébként hiányzott a nemzetközi jog által az államiság kritériumának némelyike.15 Az 1988-ban kikiáltott palesztin független államot egyébként 1993-ban, a palesztin-izraeli béketárgyalások kezdetekor a Palesztin Nemzeti Tanács visszavonta. A jordán lemondó nyilatkozat eközben egyértelművé tette, hogy Ciszjordánia, ületve Kelet-Jeruzsálem - az arab igények szerint - nem Jordánia része, hanem független palesztin terület. A nyilatkozat politikai jelentősége óriási, ugyanakkor nincs nemzetközi jogi hatálya, hiszen Jordánia olyan területről mondott le, mely a nemzetközi jog szerint nem is illette meg, s mint már említettük - Jeruzsálemre való érvényességét kezdetektől csak egyetlen állam (Pakisztán) ismerte el. A szuverenitás kérdésére vonatkozó nemzetközi jogi hatály hiánya ellenére Husszein király egyoldalú jognyilatkozatának óriási a politikai jelentősége: többek közt ez nyitott utat az oslói békefolyamatnak, melynek során 2001 januárjában felmerülhetett, hogy Jeruzsálem Izrael és Palesztina állam nemzetközileg elismert fővárosává váljon. A közel-keleti békefolyamat során született dokumentumok Az Egyesült Államok és Szovjetunió által az 1991-es madridi közel-keleti békekonferenciára kiadott meghívó az ENSZ BT 242-es (és az ezt megerősítő 338-as) határozatán alapuló békerendezést sürgetett, és nem tartalmazott utalást Jeruzsálemre. Az izraeli 2003. tavasz 77
