Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 3. szám - KÖZEL-KELET - Wagner Péter: A diktatúra pillérei Szaddám Huszein alatt
A diktatúra pillérei Szaddám Húszéin alatt Huszeintől kicsit hátrébb, jobbra. Mahmúd szintén a Bú Nászir törzs Bedzsát klánjának tagja, de egy másik alklán vezetője, Szaddám kisebbik fián kívül a hírek szerint ő ismerte egyedül a diktátor mindenkor aktuális tartózkodási helyét. Hivatalos posztja szerint az Ehlöki Iroda vezetője, de hatalma ennél sokkal nagyobb volt. Szaddám Huszeint csak az ő tudomásával és engedélyével láthatta bárki az elnök saját gyermekein kívül. Mahmúd Kuszaj Huszeinnel közösen volt felelős a diktátor biztonságáért, ellenőrzése alatt működött egy újabb személyi védelemmel megbízott szervezet, a Himája, valamint felügyelte Szaddám Húszéin különböző kiszolgálóit (ételkóstoló, komornyik, pilóta stb.) A „körözés" alatt álló rokonok között találjuk az ország különböző tartományainak vezetőit, a fegyveres erők, a biztonsági szervezetek és a hírszerző szervek vezetőit. Jóval többen vannak, akik fel sem kerültek a listára. Katonatisztek, pártfunkcionáriusok, középvezetők a titkosszolgálatoknál. Nekik valószínűleg a rendszer bukása után sem kell majd megtorlástól vagy elszámoltatástól tartaniuk. A Baasz Párt és a kormányzati rendszer 1968 óta hivatalosan és névlegesen az ország irányítását a Forradalmi Parancsnoki Tanács látja el. Maga a név egyben utalás az arab ébredés, a pánarabizmus térhódítására. Az 1952-es egyiptomi forradalom vezetői adták először ezt az elnevezést az ország új irányítótestületének. A nasszerizmus hatására aztán szerte az arab világban az új forradalmi rendszerek egyre gyakrabban választották ezt az elnevezést (Szíria, Irak, Líbia stb.) Irakban 1963-ban jött létre a Forradalmi Parancsnoki Tanács, amelyet az Abdul- Karím Kászim tábornok uralmát megbuktató arab nacionalista csoportok állítottak fel. A Baasz Párt hatalomátvételét követően az elnevezés megmaradt. Az 1970-ben megszületett ideiglenes alkotmány kimondta, hogy a Forradalmi Parancsnoki Tanács egymaga gyakorolja az állam törvényhozási és végrehajtási funkcióit, bármilyen további törvényes kontroll nélkül. A tanács elnökét 2/3-os többséggel választják meg a változó létszámú tanács tagjai. Ez a pozíció egyben az Iraki Köztársaság elnökének státusát is jelentette. A hasonlóan választott alelnök, az elnök halála esetén, automatikusan örökölte a pozíciót.15 Az iraki rendszer önkényességét jól jellemezte, hogy az alkotmányban foglaltak ellenére az 1990-es években mégis bevezették az elnökválasztás intézményét. A lépés feltételezhetően arra a célra irányult, hogy mind Irakban, mind a külvilágban növelje Szaddám Húszéin legitimitását. Az iraki állítások szerint demokratikus körülmények között megrendezett választásokon mindkét alkalommal Szaddám Húszéin nyert. Az első hétéves elnöki terminusra, 1995-ben, a választáson részt vevők szavazatainak 99,5 százalékát szerezte meg. 2002-ben a diktátornak sikerült ezt is túlszárnyalnia, amikor a szavazatok száz százalékával választották újra.16 2003. ősz 729
