Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 3. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Dunay Pál: A fegyverzetkorlátozás végnapjai Európában
A fegyverzetkorlátozás végnapjai Európában szerepet játszhat. Tény, hogy több mint egy évtizede előre jelezték, paradigmaváltás fog bekövetkezni a fegyverzetkorlátozásban. Annak alapja elmozdul az elrettentéstől egy olyan elmélet felé, amely a háború okaival és feltételeivel foglalkozik.22 Erre mindmáig nem került sor Európában. Az európai konfliktusok kezelése és a fegyverzetkorlátozás között azonban mindmáig nem jött létre közelebbi kapcsolat. Ez azonban nem meglepő, tekintettel arra, hogy azok a konfliktusok, amelyek erőszak alkalmazásához vezettek, nem olyan okokra voltak visszavezethetők, amelyeket a fegyverzetkorlátozás befolyásolhatott volna. Miként lehetne az extrém nacionalizmusra, a gazdasági hanyatlásra vagy a populista politikai vezetésre hatni a fegyverzetkorlátozás eszközével? Amennyiben ezeket helyesen azonosították konfliktusok elsődleges okaiként, akkor szerepet játszhat-e a fegyverzetkorlátozás a tartós konfliktusrendezésben? Azok a fegyverzetkorlátozási intézkedések, amelyeket Európában az elmúlt másfél évtizedben elfogadtak, csak csekély mértékben hatottak a biztonsági helyzetre, részben az átláthatósághoz és a katonai elitek közötti kommunikációhoz való hozzájárulásukkal, részben pedig a bevezetett csökkentésekkel. Nem járultak viszont hozzá a „katonai biztonság gazdasági terheinek csökkentéséhez azáltal, hogy korlátozták a fegyverkezési versenyt".23 A fenyegetéstől mentes környezetben az egyoldalú intézkedések ugyanazt a hatást elérhették volna, mint a megállapodáson alapuló fegyverzetkorlátozás.24 A daytoni szerződés alapján létrejött két megállapodás tekinthető kivételnek, amennyiben azok hatékonyan hozzájárultak a konfliktus rendezéséhez. Sikerüknek azonban előfeltétele volt az, hogy Bosznia és Hercegovina területét nemzetközi fegyveres erők vonták hatékony ellenőrzés alá. Ha a jövőbe tekintünk, felmerül a kérdés, hány olyan konfliktussal számolhatunk Európában, amelyek rendezésében szerepet játszhat a fegyverzetkorlátozás? Az természetesen nem kérdőjelezné meg a fegyverzetkorlátozás jelentőségét, ha mindössze néhány konfliktus rendezésében lehetne hasznát venni.25 Ha azonban egyetlen függőben lévő konfliktus sem válik „éretté" a rendezésre, az a fegyverzetkorlátozás hitelességét is kérdésessé teszi. Arról már nem is beszélve, hogy még ez sem jelentene olyan alapvető változást, mint ha a fegyverzetkorlátozás el tudna mozdulni a konfliktus lezárását követő szakaszhoz való hozzájárulástól, s a konfliktusmegelőzésben tudna szerepet vállalni. Úgy tűnik, e téren a szakmai gondolkodás egyelőre még nem gyakorol hatást a politikára.26 Néhány következtetés Az európai fegyverzetkorlátozás tartós hanyatlása több okra vezethető vissza. Az okoknak három nagyobb csoportja különböztethető meg: 1. A nemzetközi biztonsági helyzet úgy változott meg, hogy nőtt az olyan problémák szerepe, amelyek a fegyverzetkorlátozás hagyományos eszközeivel még a 2003. ősz 713
