Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)

2003 / 3. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Dunay Pál: A fegyverzetkorlátozás végnapjai Európában

Dunay Pál Hidegháborús tárgyalások a hidegháború elmúltával A fegyverzetkorlátozással foglalkozók s a mögöttük álló államok reakciója a történel­mi változásokra mind az európai hagyományos fegyveres erőkre vonatkozó (úgynevezett CFE), mind pedig az úgynevezett Nyitott Égbolt szerződést szövegező tárgyalásokon azonos volt. A felek a tárgyalások folytatása és mielőbbi sikeres befe­jezése mellett döntöttek. Még csak arról sem határoztak, hogy felülvizsgálják azt a koncepciót, amire a megbeszéléseket alapozták. Akkoriban azon az aggodalmon ala­pult az ellenkezés a tárgyalások kereteit képező koncepció újrafogalmazásával szem­ben, hogy ebben az időszakban az „elvi" jellegű megbeszélések elhúzódhatnak, s né­melyik állam elveszítheti az érdeklődését a tekintetben, hogy aláírja a szerződést. A tárgyalásokat - versenyt futva az idővel - megpróbálták hát még a régi keretek kö­zött lezárni A hagyományos fegyveres erőkre vonatkozó tárgyalásokon ennek három következ­ménye volt: 1. Bizonyos megoldatlan kérdések rendezését a szerződés 1990. novem­beri aláírását követően folytatódó tárgyalásokra halasztották.5 2. Az aláírás és a szer­ződés hatályba lépése között eltelt időszakban a felek több úgynevezett rendkívüli konferenciát tartottak, amit a stratégiai viszonyok további gyors átalakulása tett szük­ségessé. A szerződés értelmezésével kapcsolatos viták rendezésére létrehozott úgy­nevezett Egyesített Konzultatív Csoportot ugyancsak megterhelték a változások.6 3. A felek tudomással rendelkeztek arról, hogy a szerződés java részben elvesztette jelentőségét, s ezért hatályba lépése után nem sokkal elkezdték megfontolni bizonyos rendelkezéseinek felülvizsgálatát/ Az 1990-es éveket az európai hagyományos fegy­veres erőkre vonatkozó szerződés többszöri felülvizsgálatára való törekvés uralta. 1993 és 1996 között az úgynevezett szárnyszabály felülvizsgálata élvezett elsőbbséget, majd nem sokkal ennek a kérdésnek a rendezését követően a felek jóval kiterjedtebb revízióba kezdtek. Ennek az volt az oka, hogy a szerződést 1990-ben eredetileg két szövetségi rendszer - a NATO és a Varsói Szerződés - között hozták létre. Az utóbbi nem sokkal az aláírás után megszűnt. Amikor a Varsói Szerződés néhány volt tagja kifejezte érdeklődését az iránt, hogy csatlakozzék a NATO-hoz, ezzel a megállapodás strukturális alapját kérdőjelezték meg. Amikor pedig a NATO is kifejtette azt a véle­ményét, hogy készen áll arra, hogy új - egykor a Varsói Szerződéshez tartozott - álla­mokkal bővüljön, a felülvizsgálat már nem volt elodázható. A tárgyalások az 1999 no­vemberében aláírt adaptációs megállapodással zárultak. Ennek nyomán jött létre az a megállapodás, mely szerkezetében a nemzeti kötelezettségekre épül. A Nyitott Égbolt szerződést a CFE megállapodás után 16 hónappal, 1992 már­ciusában írták alá, amikor a nemzetközi kapcsolatok szerkezetének új kontúrjai, valamint az európai változások mélysége és terjedelme már láthatóvá váltak. Ennek az volt a hatása, hogy a szerződés adaptálása a megváltozott körülményekhez már 104 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents