Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 3. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Dunay Pál: A fegyverzetkorlátozás végnapjai Európában
Dunay Pál Hidegháborús tárgyalások a hidegháború elmúltával A fegyverzetkorlátozással foglalkozók s a mögöttük álló államok reakciója a történelmi változásokra mind az európai hagyományos fegyveres erőkre vonatkozó (úgynevezett CFE), mind pedig az úgynevezett Nyitott Égbolt szerződést szövegező tárgyalásokon azonos volt. A felek a tárgyalások folytatása és mielőbbi sikeres befejezése mellett döntöttek. Még csak arról sem határoztak, hogy felülvizsgálják azt a koncepciót, amire a megbeszéléseket alapozták. Akkoriban azon az aggodalmon alapult az ellenkezés a tárgyalások kereteit képező koncepció újrafogalmazásával szemben, hogy ebben az időszakban az „elvi" jellegű megbeszélések elhúzódhatnak, s némelyik állam elveszítheti az érdeklődését a tekintetben, hogy aláírja a szerződést. A tárgyalásokat - versenyt futva az idővel - megpróbálták hát még a régi keretek között lezárni A hagyományos fegyveres erőkre vonatkozó tárgyalásokon ennek három következménye volt: 1. Bizonyos megoldatlan kérdések rendezését a szerződés 1990. novemberi aláírását követően folytatódó tárgyalásokra halasztották.5 2. Az aláírás és a szerződés hatályba lépése között eltelt időszakban a felek több úgynevezett rendkívüli konferenciát tartottak, amit a stratégiai viszonyok további gyors átalakulása tett szükségessé. A szerződés értelmezésével kapcsolatos viták rendezésére létrehozott úgynevezett Egyesített Konzultatív Csoportot ugyancsak megterhelték a változások.6 3. A felek tudomással rendelkeztek arról, hogy a szerződés java részben elvesztette jelentőségét, s ezért hatályba lépése után nem sokkal elkezdték megfontolni bizonyos rendelkezéseinek felülvizsgálatát/ Az 1990-es éveket az európai hagyományos fegyveres erőkre vonatkozó szerződés többszöri felülvizsgálatára való törekvés uralta. 1993 és 1996 között az úgynevezett szárnyszabály felülvizsgálata élvezett elsőbbséget, majd nem sokkal ennek a kérdésnek a rendezését követően a felek jóval kiterjedtebb revízióba kezdtek. Ennek az volt az oka, hogy a szerződést 1990-ben eredetileg két szövetségi rendszer - a NATO és a Varsói Szerződés - között hozták létre. Az utóbbi nem sokkal az aláírás után megszűnt. Amikor a Varsói Szerződés néhány volt tagja kifejezte érdeklődését az iránt, hogy csatlakozzék a NATO-hoz, ezzel a megállapodás strukturális alapját kérdőjelezték meg. Amikor pedig a NATO is kifejtette azt a véleményét, hogy készen áll arra, hogy új - egykor a Varsói Szerződéshez tartozott - államokkal bővüljön, a felülvizsgálat már nem volt elodázható. A tárgyalások az 1999 novemberében aláírt adaptációs megállapodással zárultak. Ennek nyomán jött létre az a megállapodás, mely szerkezetében a nemzeti kötelezettségekre épül. A Nyitott Égbolt szerződést a CFE megállapodás után 16 hónappal, 1992 márciusában írták alá, amikor a nemzetközi kapcsolatok szerkezetének új kontúrjai, valamint az európai változások mélysége és terjedelme már láthatóvá váltak. Ennek az volt a hatása, hogy a szerződés adaptálása a megváltozott körülményekhez már 104 Külügyi Szemle
