Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 3. szám - EURÓPA - Sáfi Csaba: Néhány szó az Oroszországi Föderáció külföldön (határon túl) élő honfitársakkal kapcsolatos állami politikájáról szóló szövetségi törvényéről
Saß Csaba vol-külföldön" élő honfitársak esetében ugyanis elsősorban az identitás megőrzése és fenntartása, illetve az Oroszországhoz fűződő pozitív viszony megteremtése tűnhet a legfontosabb feladatnak, míg a „közel-külföldön" élők esetében ez elsősorban az anyagi, egzisztenciális és állampolgársági problémák megoldásaként jelenik meg. Habár közismert, hogy mind a belső, mind a nemzetközi jogszabályok annyit érnek, amennyit betartanak belőlük, mégis fontos megemlíteni, hogy a törvény több alkalommal is hangsúlyozza, hogy a honfitársak támogatása nemcsak Oroszország belső jogszabályaival van összhangban, de megfelel a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáinak és elveinek is, illetve figyelembe veszi más országok ilyen irányú gyakorlatát. Ez kitétel az utódállamoknak a jogszabállyal kapcsolatos esetleges aggodalmai eloszlatására is szolgál. A törvény megszületése óta eltelt három év eseményei közül érdemes megemlíteni, hogy 2000 nyarára elkészült az OF külpolitikai koncepciója,23 amely nemcsak megemlíti a honfitársakat, de a velük kapcsolatos politikát az orosz külpolitika kiemelt részterületei egyikének tekinti. A másik fontos esemény a 2001. október 11-12-én Moszkvában megrendezett honfitársi kongresszus volt. A kongresszus viszonylag csekély gyakorlati eredményt hozott, viszont annál nagyobb volt a szimbolikus jelentősége. A harmadik említésre méltó esemény Kirgíziában történt, ahol az orosz 2002. januártól a hivatalos nyelv rangjára emelkedett. Összességében elmondhatjuk, hogy a jogszabály megalkotásával egy olyan törvényi keret jött létre, ami lehetővé teszi a kérdéskör egységes jogi és politikai megközelítését. Ugyanakkor hiába tartalmaz a honfitársakról szóló szövetségi törvény számos pozitív elemet, ha Oroszország gazdasági helyzetéből és az az előtt álló feladatokból, a végrehajtási rendeletek és a központi államigazgatási szerv hiányából, illetve a hatáskörök tisztázatlanságából következően a jogszabály mégis inkább tűnik kívánságlistának, mint egy valódi támogatást megvalósítani képes törvényi segítségnek. Ezért az elkövetkező időszak feladata főként ezen keret tartalommal való megtöltése, illetve az ehhez kapcsolódó pénzügyi háttér biztosítása lesz. Jegyzetek 1 Gereben Ágnes: 25 millió orosz távol Moszkvától. 2 Sáfi Csaba: Az oroszkérdés és a független Ukrajna, avagy az ukrajnai orosz és orosz ajkú etnikum helyzete az 1990-es évek első felében. Diplomadolgozat, 2001, BKÁE. 3 Gorbunov, Jurit: The explosive situation in Crimea and around it, last modified: 11.11. 1999. 4 Federalnij Zakón o Goszudarsztvennoj politike Rosszijszkoj Federacii v otnosenyii szootyecsestvennyikov za rubezsom - No 99-F3, Moszkva, 1999. május 24. 5 A törvény születését megelőző időből megemlítendő például a határon túli honfitársak támogatásának alapvető irányát meghatározó, 1994. augusztus 11-ei elnöki rendelet, az ehhez kapcsolódó 1994. augusztus 31-ei kormányhatározat, az 1995. szeptember 14-ei, a FÁK-országok irányában 22 Külügyi Szemle
