Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)

2003 / 3. szám - EURÓPA - Sáfi Csaba: Néhány szó az Oroszországi Föderáció külföldön (határon túl) élő honfitársakkal kapcsolatos állami politikájáról szóló szövetségi törvényéről

Oroszországnak a külföldön élő honfitársakkal kapcsolatos állami politikájáról

folytatandó külpolitikai stratégiai irányvonalat meghatározó elnöki rendelet. Az 1998. november 5- én kelt, az OF konzuli intézményei szabályzatának megerősítéséről szóló elnöki rendelet viszont csupán arról rendelkezik, hogy közreműködnek a honfitársakkal való kapcsolatok kiépítésében és azok fejlesztésében.

6 Az orosz politikai szóhasználatban az úgynevezett „közel-külföld" kifejezés alatt a volt Szovjetunió újonnan függetlenné vált köztársaságait értik.

7 Az előzőnek megfelelően az úgynevezett „távol-külföld" kifejezés alatt az egykori Szovjetunió határain kívül eső területek értendők.

8 Közismert, hogy a diaszpóra, ezen belül is elsősorban a nyugati diaszpóra milyen sikeres és eredményes lobbitevékenységet folyatat Izrael, Örményország vagy éppen Lengyelország érdekében.

9 Poloszkova, Tatjána Viktorovna: Szovremennie diaszpori, Moszkva 1999.

10 A FAK-ügyekkel, illetve a föderációs, nemzetiségi és migrációs ügyekkel foglalkozó minisztériumok megszűnésével ezen minisztériumok honfitársakkal kapcsolatos feladatait a külügyminisztérium vette át. A külügyminisztérium 1995-ben elfogadott szabályzata értelmében a minisztérium csupán részt vesz a külföldön élő honfitársakkal való kapcsolatok és érintkezések fejlesztésében.

11 Külügyminisztériumi forrás.

12 Tatjána Viktorovna Poloszkova 2002-es budapesti látogatása során külön kiemelte a honfitársak támogatása körül kialakult korrupciót. Ez többek között olyan anomáliákat és ellentmondásokat eredményezett, amelyek eredményeként még a Lemberg környéki, közismerten oroszellenes ban- derista csoportok is támogatáshoz juthattak.

13 Poloszkova, Tatjána Viktorovna: Diaszpori v sziszteme v mezsdunarodnih szvjazej, Moszkva 1998.

14 Sáfi Csaba: Az oroszkérdés és a független Ukrajna, avagy az ukrajnai orosz és orosz ajkú etnikum helyzete az 1990-es évek első felében. Diplomadolgozat, 2001, BKÁE. A Krím lakosságának nagy többsége orosz nemzetiségű, ezért a helyi orosz elitnek az 1990-es évek folyamán nem kellett erőfeszítéseket tennie az ukrán választók megnyerése érdekében. A helyzetüket ráadásul tovább könnyítette az is, hogy a helyi ukrán lakosság jelentős része eloroszosodott, így még kevésbé volt szükség békülékeny, az ukrán nacionalizmussal megegyezést kereső politika alkalmazására. Ezenkívül, mivel úgy érezték, hogy ők a kijevi központtal az orosz nép érdekében szállnak szembe, ezért még jutalomba is részesülhetnek. A jelentős többséggel bíró etnikai bázissal a háta mögött a krími orosz elit úgy érezhette, hogy szabadon elkötelezheti magát egy Kijevvel szembeni radikálisabb politika mellett. Sőt, annyira biztonságban érezte magát, hogy még kiterjedt belharcot is vívtak egymással. 1994-ben például jelentős viszály zajlott le Jurij Meskov, a Krími Autonóm Köztársaság elnöke és Szergej Cekov, a Krími Autonóm Parlament elnöke között.

15 Rosszijszkaja gazeta, 1999. június 11.

16 Varga György: Az orosz nyelv Ukrajnában, Magyar Kisebbség, 1999. 4. sz. „Sokak szerint Oroszország részéről vannak törekvések az orosz nyelv és az orosz kisebbség reintegráció érdekében történő felhasználására, amelyet időnként központi intézkedések is alátámasztani látszanak. Az orosz elnök 1996. június 13-án rendeletet adott ki a FÁK-államok integrációs folyamatainak az oktatás terén Oroszország által történő támogatására. 1997. január 17-én a FÁK-államok egyezményt írtak alá egységes oktatási térség létrehozásáról. (Ukrajna nem írta alá.) Orosz javaslatra konvenciótervezet készült az orosz nyelv státusáról a FÁK területén. Az orosz nyelvvel szembeni ellenérzéseket csökkentené, ha orosz részről felhagynának a birodalmi gondolkodás eszköztárával. Az erőltetés, az orosz nemzetiség védelmében való fellépés riasztó hatású a posztszovjet térség Oroszországról politikailag leválni szándékozó államai - így például Ukrajna - számára."

17 Ukaz Prezidenta Rosszijszkoj Federacii - N 1681. „Ob osznovnih napravlenyijah goszudarsztvennoj politiki Rosszijszkoj Federacii v otnosenyii szootyecsesztvennyikov", Moszkva, 1994. augusztus 11.

18 Pravityelsztvo Rosszijszkoj Federacii N 1064. „O merah po podgyerzske szootyecseszvennyikov za ru- bezsom", Moszkva, 1994. augusztus 31.

19 Projekt Koncepcii goszudarszvennoj politiki RF v otnosenyii zarubezsnih szootyecsesztvennyikov.

20 A honfitársakkal kapcsolatos politika megvalósításában a vezető szerepet a minisztérium szabályzatában rögzítettek és a külföldi diplomáciai képviseletekről (nagykövetségek és konzulátusok)

2003. ősz

23