Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKA - Szilágyi Zsolt: A fegyvercsempészektől a befolyásos szenátorokig - avagy az Egyesült Államok és az amerikai írek szerepe az északír békefolyamatban az IRA felfegyverkezésétől annak lefegyverkezéséig
A fegyvercsempészektől a befolyásos szenátorokig - amerikai írek és az IRA mot stb. szervezett az észak-írországi befektetések ösztönzése érdekében. Mitchell szenátorral együtt az ír-amerikaiak egy szűk csoportja is segédkezett az IRA 1994-es tűzszünetének tető alá hozatalában, majd ezt követően bizalmi csatorna épült ki a Fehér Ház és a Sinn Féin/IRA között annak érdekében, hogy Adamsék leüljenek a tárgyaló- asztalhoz. Ekkoriban száz képviselőházi tag megalkotta az ír ügyek ad hoc bizottságát, amely titokban a nacionalistákat támogatta. Clintonnak komoly szerepe volt a Good Friday Agreement megkötésében is, nyomásgyakorlása mind a brit, mind az ír kormányra, valamint az északír republikánusokra megalapozta az egyezmény sikerét. Az elnök és a kabinetje kitörő lelkesedéssel fogadta a megállapodás sikeres parafálását a felek részéről, majd hasonló örömmel üdvözölte az eredményes referendum23 tényét is. Még ugyanebben az évben, szeptemberben ellátogatott Eszak-Irországba és Dublinba is, hogy együtt méltassa az egyezményt a helyi lakosokkal, üzletemberekkel és politikusokkal. Clinton aktív közvetítő szerepet játszott ezután is, a State Department26 a békefolyamat minden egyes lépését - ha történetesen az negatív volt is - értékelte, minősítette, elemezte, s ezek tükrében javaslatokat fogalmazott meg, felszólította a feleket a cselekvésre, vagy éppen méltatta a helyes döntésüket. Az elnök üdvözölte többek között a Patten-bizottság27 1999. szeptember 9-én kelt jelentését, amely javaslatot fogalmazott meg az északír rendőrség professzionális szervezetté való átalakítására vonatkozóan. Ebben a tervezetben az is szerepel, hogy az új rendőri erő szívesen fogadna saját kötelékében külföldi szakértőket is (magában a Patten-bizottságban két amerikai szakértő is részt vett). A politikaidiplomáciai lépések sorába tartozik, hogy Clinton 2000 márciusában, az Amerikai Írország Alapítvány (American Ireland Fund) gálavacsoráján sürgette a két szemben álló felet a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre azután, hogy Belfasttól megvonták a nem sokkal azelőtt megadott önkormányzati jogokat. Május 26-án pedig az amerikai kormányzat üdvözölte az IRA bejelentését a leszerelésre vonatkozóan. Clinton minden alkalmat igyekezett megragadni, hogy személyesen is közvetíthessen a felek között. Például az ENSZ Milleniumi Közgyűlésén, 2000. szeptember 8-án, soron kívül találkozott Bertie Ahern ír miniszterelnökkel, hogy közösen áttekintsék a békefolyamat fejleményeit, a május végén helyreállt autonómia működését stb. Pár nappal később, szeptember 13-án pedig a Fehér Házban fogadta David Trimble-t és Seamus Maiiont, az északír kormány első és második emberét. Clinton a találkozón kifejtette, hogy fényesnek látja Észak-írország jövőjét. Elnöksége idején még egyszer ellátogatott a térségbe: november végén az Egyesült Királyságba, december közepén pedig Dublinba, ahol ismét találkozott Ahern ír miniszterelnökkel. A találkozóról hazatérve az elnök sajtótájékoztatóján hasznosnak nevezte a szigetországi körútját, s elmondta, hogy a legfontosabb most az ígéretes fejlemények után a bizalom további erősítése, amelyhez az Egyesült Államok a maga részéről minden támogatást megad. A politikai lépések sorába tartozik az is, hogy 2000 decemberében megszüntették a 2003. nyár 235
