Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Teszler B. István: A külső fejlesztési alapok mint az Európai Unió globális politikájának eszközei - az integrációs érettség tükrében
Teszler B. István rnánus alapértékeinek egyike, hanem hagyományosan a kül-, a külgazdasági és biztonságpolitika fontos eszköze, mely nemzetgazdasági előnyöket rejt magában, és nagy mértékben hozzájárulhat az adott ország európai és globális megítéléséhez s geopolitikai helyzetének erősödéséhez egyaránt.- Magyarország számos komparatív előnnyel bír; szakmai, geopolitikai és presztízsokból egyaránt: általános tranzíciós-integrációs (EU, NATO, OECD) továbbá a PHARE-program során felgyűlt közszolgálati és tanácsadói tapasztalat. Az új tagok specifikus érdekeit is figyelembe vevő uniós fejlesztési stratégia már fentebb vázolt perspektívái kedvezőek magyar szempontból. Feltehetően tovább erősödik ugyanis az olyan régiók támogatása, ahol Magyarország méltán számíthat akár az átlagot meghaladó sikerekre; a balkáni államok és a volt Szovjetunió, kiegészülve egyes tradicionális célországokkal, mint pl. Egyiptom, Vietnam, Kína, India vagy Latin-Amerikában Brazília és Peru. Ezt az is alátámasztja, hogy - elemezve a középtávú közösségi kooperáció preferált témáit -, Magyarország jó néhány területen (pl. agrár- és élelmiszeripar, vízügyek, természetvédelem, civil társadalom és kisebbségek, pénzügyi reform) kiváló adottságokkal és szakmai referenciákkal rendelkezik. Mindez kifejezetten előnyös a hazai geostratégiai, biztonságpolitikai és gazdasági érdekek szemszögéből, s a távolabbi régiók esetében is hozzájárulhat egyes hagyományos piacokon az 1990-es változások következtében beállott pozíciók legalábbis részbeni visszaszerzéséhez.- Fő feladat tehát az adminisztratív és vállalatspedfikus deficitek leküzdése, a játékszabályok követése, a korlátok feloldása. Ez középtávon hathatós állami segítséget és részvételt kíván, felölve a „zászlóshajó" funkciót, a járulékos, nemzetgazdasági szintű előnyök kihasználását. Az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésében a külgazdasági diplomáciának, a szaktárcáknak, a szakmai érdekszervezeteknek és az érdekelt pénzpiaci szereplőknek segíteniük kell a szaktanácsadói szektor felkészülését és részvételét. Mindez alkalmat ad az EU-ban favorizált PPP (privat-public-participation) bevezetésére is.- A hatékony fejlesztési intézmények hozzájárulnak a jelenleg még elégtelen abszorpciós képesség növeléséhez és egyben részt vesznek a bi- és multilaterális fejlesztési és segélypolitika kialakításában és kivitelezésében. Ez egyúttal - az EU akcióit, a közös kül- és biztonságpolitika trendjeit tekintve - harmonizációs hiánypótlás is. Annál is inkább, mert a következő oldalon taglalt hivatalos intézményi háttér kialakulatlan, illetve kezdeti stádiumban van, s később sem lesz képes minden tekintetben ellátni az ezzel kapcsolatos összes funkciót, s közös érdekből - a komplementaritást is beleértve -, együtt kell működnie más, bel- és külföldi, profit, nonprofit, valamint civil társadalmi szereplővel. Ezek alapján célszerű új szervezetek támogatása, mérlegelve az ágazat objektív-szubjektív karakterét (politika- és bürokráciafüggőség, globális színtér, egyéni és nemzetgazdasági eredmények átfedései, szigorodó adminisztratív és szakmai feltételek a méretet, a referenciákat, a kapacitást és a pénzügyi hátteret illetően). 7 90 Külügyi Szemle
