Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Teszler B. István: A külső fejlesztési alapok mint az Európai Unió globális politikájának eszközei - az integrációs érettség tükrében
A külső fejlesztési alapok mint az Európai Unió globális politikájának eszközei A hivatalos intézményi háttér kiépítésével kapcsolatos feladatok A stratégia és az akciók harmonizálásához elkerülhetetlen az erőforrások összehangolása, s kivéve a multilaterális kooperációt, ez a Külügyminisztérium feladata. A Pénzügyminisztérium kezeli az IMF és a Világbank (később az EDF) részére fizetett hozzájárulásokat. A Külügyminisztérium fedezi a határokon túl élő magyarok segélyeit, a Határon Túli Magyarok Hivatalának közbeiktatásával. A stratégia megvalósítása és a közös akciókban való aktív részvétel kellő hátteret kíván, költségeit a Külügyminisztérium fedezi. Kialakítandó egy megfelelő szakértőkkel és tapasztalt hivatalnokokkal bíró intézmény. Az uniós és a honi fejlesztési együttműködés összhangja is biztosítandó. A közigazgatási államtitkár felügyeletével a Külügyminisztériumban létrejött a Nemzetközi Kooperációs Főosztály (hosszú távon hivatal), az alábbi feladatokkal: • a fejlesztési együttműködési politika megvalósításával kapcsolatos tevékenységek (tervezés, hazai és külföldi feladatok, ellenőrzés, értékelés); • a fejlesztési együttműködés koordinálása a minisztériumok között; • a kooperációra és a humanitárius segélyekre szánt erőforrások kezelése; • a multilaterális kooperációval kapcsolatos tevékenységek (ENSZ); • középtávú stratégiai tervek és éves akciótervek készítése; • javaslatok a földrajzi és a strukturális prioritások meghatározásához; • a tevékenység értékelése Magyarország és a partner országok esetében; • a közvéleményt célzó kommunikációs stratégia tervezése és megvalósítása; • javaslatok készítése a személyzet, az alkalmazotti állomány kiválasztására; • az átláthatóság és a beszámoltathatóság elvének érvényesítése • éves jelentések készítése a kormány számára. A fejlesztési stratégiát a külügyminiszter vezetésével a miniszteri bizottság dolgozza ki. A bizottságban minden érintett tárca képviselteti magát. Feladat a források elosztása, a földrajzi és szektoriális prioritások kijelölése. A bizottság mellett szakértői munkacsoport is működik. Munkáját továbbá egy fejlesztési együttműködési tanácsadói testület is segíti, mely a közigazgatás, az NGO-k és a kutatóintézetek képviselőiből áll. Megfontolás tárgya egy speciális szakmai intézmény megalapítása is. E struktúrák az ODA-típusú, bilaterális fejlesztési kooperáció támogatására jönnek létre. A hatékony és átlátható intézményi struktúra kiépítése olyan regisztrációs rendszert kíván, ami magába foglalja a hivatalos és a nem hivatalos fejlesztési együttműködés minden formáját. Biztosítandó a nemzetközi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség ellátása is. Prioritás a kooperációs szakemberek képzése (a tagok szakértőket küldenek az EU Fejlesztési Bizottságába). Kezdetben - valószínűleg - csak mérsékelt igény mutatkozik 2003. nyár 797
