Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Teszler B. István: A külső fejlesztési alapok mint az Európai Unió globális politikájának eszközei - az integrációs érettség tükrében
Teszler B. István • Megoszlás: 35% Oroszország, 10% Ukrajna és egyharmad regionális. • Gazdasági infrastruktúrára 1986-98-ban a segélyek 30%-a jutott, ebből több mint 60% energetikára, azon belül is leginkább a nukleáris biztonságra ment. • A szociális infrastruktúra és szolgáltatások az oktatást célozták, bár ez 1998-ra 5%-ra csökkent. A „demokráciaprogram" célja: parlamenti mechanizmusok és a demokratikus gyakorlat, továbbá az NGO-k szerepe. Az EU-segélyek globális (OECD) összefüggésben Míg az USA segélyezése reálértékben stagnált, az EU és tagjainak segélyei az 1984-es 14,9 Mrd USD-ról 1997-re 23,4 Mrd-ra nőttek. 1995-re az EU-tagok elérték a 32,5 Mrd- ot, ám azóta az összegek csökkentek. Japán hasonlóan fejlődött: 1995-ben 15,3 Mrd, majd esett, de 1997-re már azonos (9,4 Mrd) volt az USA-val. • 1986-91 között a világsegély átlagban 56,4,1992-97-re 67,3 Mrd USD volt. Főleg az EU és tagjai segélyei nőttek, elérve a 10 Mrd-ot. Japáné évi 2,8 Mrd-dal emelkedett, míg az USA esetében 1,2 Mrd volt a csökkenés. • Az összes multilaterális segélyből az EU aránya egyharmad. így utóbbi a legnagyobb „multilaterális" donor. Ezután következik a Világbank (IDA). • 1993-96 között a Szaharától délre fekvő területeken az EU volt a vezető donor, a régióba jutó segélyek 13%-ával (USA 10%, Japán 9%). • 1993-96 között az EU és tagállamai nyújtották a Kelet-Közép-Európába és a FÁK tagországaiba irányuló összes OECD-segély közel 63%-át. A kilencvenes években átlagosan a DAC bilaterális segélyek 53,8%-a jutott a legszegényebbeknek (ez az arány 52,3% az EU-segélyek esetében). OECD-segélyek 1997-ben (millió USD) Fonás: European Commission/ODI-adatbázis, 1999; egyéb adatok: OECD (1999), Development Co-operation. OECD, Paris 182 Külügyi Szemle
