Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 2. szám - EURÓPA - Teszler B. István: A külső fejlesztési alapok mint az Európai Unió globális politikájának eszközei - az integrációs érettség tükrében
A külső fejlesztési alapok mint az Európai Unió globális politikájának eszközei Ázsia és Latin-Amerika • Ázsia segélye 100%-kal (5,6 Mrd euró), Latin-Amerikáé 200%-kal (4,3 Mrd) emelkedett. Az ALA aránya 13,2%-ról (1990) 14,6%-ra nőtt (1998). • A sorrend: India (300 millió), Banglades (220 millió), Kína, Afganisztán, Eszak- Korea, Vietnam, ill. Feni (160 millió), Nicaragua és Bolívia (220-220 millió), Guatemala (az egy főre jutó segély La tin-Amerikában magasabb). • Dominált az élelmiszer- és humanitárius segély, s az NGO-támogatás. Dél-Ázsia élelmiszersegélye 600 millió, de Latin-Amerika is jelentős (450 millió), bár 1996- tól apadt az átfogóbb akciók bővülésével. A humanitárius segély nőtt, alig elmaradva az előző kategóriától. A latin-amerikai NGO-k segélye magas volt (12%), az ázsiaiak aránya megduplázódott. Kel et-Közép-Eu rópa • Részesedés: (Jugoszlávia 14%, Lengyelország 13%; Bosznia 11%; Románia, Magyarország és Bulgária - egyenként kevesebb mint 10%). • Prioritás: gazdasági infrastruktúra 29% (szállítás és kommunikáció). • A humanitárius segélyek több mint egyötödöt tettek ki (54% az ECHO által). A volt Jugoszlávia 88%-ot kapott a régió humanitárius segélyeiből. • A szociális infrastruktúra és a szolgáltatások (kivált az oktatás) fontossá váltak; 1998-ban a PHARE demokráciaprogram 15 millió euró volt. FAK-országok A TACIS program az összsegély 67%-át tette ki. 1990 óta a térség jelentős élelmiszervalamint 1993-tól komoly humanitárius segélyt is kapott. Az EU-kooperáció fő kedvezményezettjei (1970-98, az összes segély %-ában) 1970-74 % 1980-84 % 1990-94 % 1997-98 % India 6,5 India 6,3 Lengyelország 3,4 Egyiptom 5,5 Banglades 6,4 Etiópia 4,3 Jugoszlávia (ex-) 3,4 Oroszország 4,2 Szenegál 5,5 Törökország 3,8 Egyiptom 3,0 Etiópia 3,7 Mali 5,4 Banglades 3,4 Etiópia 2,8 Marokkó 3,1 Niger 5,1 Egyiptom 3,3 Oroszország 2,2 Lengyelország 2,6 Burkina Faso 4,5 Szudán 2,9 Elefántcsontpart 2,0 Bosznia-Hercegovina 2,5 Madagaszkár 4,4 Tanzánia 2,6 Románia 1,8 Jugoszlávia (ex-) 2,1 Zaire 4,1 Szenegál 2,3 Szovjetunió (ex-) 1,8 Törökország 1,9 Elefántcsontpart 4,1 Szomália 2,2 Mozambik 1,7 Tunézia 1,8 Kamerun 3,7 Zaire 2,1 Magyarország 1,7 Dél-Afrika 1,7 Csád . 3,0 Marokkó 2,0 Kamerun 1,6 West Bank/Gáza 1,7 Szomália 3,0 Ghána 1,8 Ruanda 1,5 Románia 1,7 Mauritánia 2,9 Madagaszkár 1,8 Nigéria 1,5 Bulgária 1,5 Ruanda 2,2 Uganda 1,8 Banglades 1,5 Libanon 1,3 Közép-Afrikai Közt. 2,0 Burkina Faso 1,8 West Bank/Gáza 1,5 Algéria 1,3 Top 15: % total EC 62,8 Top 15: % total EC 42,5 Top 15: % total EC 31,4 Top 15: % total EC 36,5 Forrás: 1970-84-es adatok OECD (1999); 1990-98-as adatok European Commission/ODl-adatbázis, 1999 2003. nyár 181
